Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-574. A képviselőház tanügyi bizottságának jelentése „a középtanodai oktatásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

574. SZÁM. 7 - A történetben nem volt és nincs nemzet, melynek művészétében s irodalmában nyilvánuló szelleme oly közel rokon volna a serdülő ifjú ember lelkével, és erre oly nemesítve hathatna, mint a örög, mért a görög nemzet maga is az európai emberiség ifjúsága volt, s mert a görögök műveltsége, meg tudománya is a szépség culturája. Ez egyik főoka, a miért a görög nyelv és irodalom oly kiválóan alkalmas az ifjú lélek kiművelésére. 5. A görög nyelv és irodalom facultativ tantárgyul felvétele által sem a létező nehézségeket ki nem kerülnénk, sem azon czélt nem érnénk el, melyet azok is óhajtanak, kik nem kötelezőleg bár, de taníttatni kívánják a görögöt. Egyik legfőbb nehézség az alkalmas tanerők hiánya (legnagyobb részben ez okozta a görög nyelv iránti ellenszenvet is.) Ámde ha facultative tanulják is, csak ugy szükséges lesz minden gymnasiumnál egy jó tanárt alkalmazni a görög nyelv s irodalom tanítására, mint ha kötelezőleg taníttatik; mert ha nem állítanak mindenüvé kellő tanítókat, akkor a facultativ tanításra is kár a költség és a fáradság. E bajon csak tehetséges tanárok kiképeztetése által lehet segíteni, a mi néhány év alatt eszközölhető, ha az illetők tudják, hogy nyernek állomásokat. A másik nehézség a tantárgyak, s különösen a nyelvek sokasága. Ámde a facultativ tanítás esetén is a tantervet (az órák számát s a tananyag beosztását) épen ugy kell megállapítani, mintha kötelezőleg taníttatnék, mert különben épen azon jobb igyekezetü növendékek lennének kíméletlenül és valóban túlterhelve, kik vállalkoznának a görög nyelv tanulására is. Továbbá a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a facultativ tanításnak középiskolákban gyermekeknél igen kevés eredménye van, sőt semmi eredménye sem várható oly ismeret szerzésénél, melynek gyakorlati hasznát vagy szükségét a gyermek nem látja, épen mivel annak belátására az övénél több tanultság és mélyebb felfogás kell. Mikép kívánható a gyermektől, hogy saját jó kedvéből vagy belátásából vállalkozzék a görög megtanulására, mikor annak irodalmát és szépségeit előre még nem ismeri, s kezdetben csupán a nyelv nehézségeit érzi? Ha valahol, a görög irodalomra nézve áll, hogy ignoti nulla cupido. Ezek azon főbb okok, melyeknél fogva a bizottság a görögnyelv és irodalom kötelezőleg tanítását ajánlja, azonban ugy, hogy mivel az alsó négy osztályban már két uj nyelv taníttatik, a görög csak az 5. osztálytól kezdve tanittassék. 7. §. A reáliskolákat illetőleg a bizottság nem látta szükségesnek a tantárgyakat külön állapítani meg az alsó-, és külön a felső 4 osztályra, s megelégedett csupán azon korlátozással, hogy a franczia nyelv az 5. osztálytól kezdve, s a bölcsészeti előtanból pedig egyedül a logika tanittassék. A tantárgyak közé még a nemzetgazdászat elemeit is felvette; ezek ismereteit szükségesnek látván különösen azon életpályákon, melyekre a reáliskola növendékei lépnek. 12. §. A ministeri javaslat 11., 12. és 13. §§-aiban tervezett előkészítő osztályok felállítását a bizottság nem véli elfogadandóknak, s azért az erre vonatkozó szakaszokat saját szövegezéséből ki is hagyta. A bizottság ezen véleményét főleg azzal indokolja, hogy ha ezen előkészítő osztályok minden állami gymnasiumnál és reláiskolánál felállíttatnának, nagy költségbe kerülnének, s a növendékek nagy része mindamellett a közönséges népiskolából lépne a kőzéptanodába, a tanítás mérvét és módját tehát mégis ezekhez kellene alkalmazni; vagy ha csak az előkészítő osztály növendékeinek képzettségét tekintené a tanité, akkor az a közönséges népiskolából jövő növendékek hátrányára történnék.