Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.
Irományszámok - 1872-590. Bánya-törvényjavaslat
104 590. SZÁM. 192. §. v Ha valamely bányatárs bányarészéről lemond (155. §.)j mi az árverés előtt mindig szabadságában áll, ezen bányarész a bányatársulatra száll, s netalán keletkezett költségek pedig a lemondó bányatárs által viselendők. A lemondási nyilatkozat a részjegy hozzácsatolása mellett az igazgató utján közvetlenül a bányahatóságnál nyújtandó be, s a felhagyott bányarész kitörlése és átírása bányahatóságilag eszközlendő. 193. §. A mennyiben az azelőtt telekkönyvezett bányarészek jelzálogos adósságokkal volnának terhelve: 1. Azon esetben, ha ily bányarész hátralévő pótfizetések miatt elárverezendő (185., 191.,) az árverésről a jelzálogos hitelezők is értékesitendők s a vételár azon része, mely a pótfizetés és az eljárási költségek letisztázása után fenmarad, azoknak adandó át. Akár legyen a vételárnak a maradványa a jelzálogos hitelezők kielégítésére elegendő, akár nem, valamint azon esetben is, ha az árverésnél vevő nem jelentkezett, az árverés alá vett bányarész mindig tehermentesen száll át a vevőre, illetőleg a bányarészt átvállaló bányatársulatra. 2. Ha a bányatárs jelzálogos adósságokkal terhelt bányarészről lemond, a bányatársulat szabadságában áll a hátralévő pótfizetés czimén a bányarész birói árvereztetését kérni, de ha azt nem teszi, a bányarészszel együtt a rajta fekvő jelzálogos terheket is köteles átvállalni. TIZEDIK FEJEZET. A bányavállalkozóknak egymás közti viszonyairól. 194. §. Minden bányaigazgató, mihelyt valamely közel fekvő bányában történt baleseményről értesül, köteles rendelkezése alatt álló munkásait — mennyiben azt saját bányájának veszélyeztetése nélkül teheti, — mérsékelt kárpótlás mellett segélynyújtásra kirendelni. 195. §. Minden bányabirtokos köteles, a mennyiben ez által saját bányaüzlete nem veszélyeztetik vagy korlátoltatik, kellő fizetésért: a) a szomszéd bánya jogosítottaknak saját tárnáinak, aknáinak, szállító-, légvezető- vagy vizemelő-gépeinek, bányapallózatainak, utainak s vaspályáinak használatát megengedni; b) szomszédos bányák előnyösebb mivelése czéljából saját telkén át hajtások vezetését megengedni. Kőszénbányákba azonban áttörni, vagy azokon keresztül valamely hajtást vezetni csak az illető bányatulajdonosnak beleegyezésével engedhető meg. 196. §. Az eredeti tervbe nem foglalt szárny vagy oldal-hajtásokat a segéd-hajtás vállalkozója csak az érdekelt bányabirtokos kívánatára vezetheti, mely esetben a szárny-hajtás költségeit az érdekelt bányabirtokos fedezi. Ha a segédhajtás vállalkozója szárny-hajtást nyitni vonakodnék, a szárny-hajtásra szorult bányabirtokosnak jogában áll, azt saját költségén eszközölni.