Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.
Irományszámok - 1872-548. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése „az 1872. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összeg fedezéséről” és „az arciére-testőrség nyugalmazott tagjainak pótilletményéről” szóló törvényjavaslatok tárgyában - 1872-549. Törvényjavaslat, a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára épitendő sebészeti klinikáról
80 549. SZÁM. házi és tanítási czélokra egyaránt használandó helyiségekkel, váróterem az első, alorvosi lakás s egy külön kis kórszoba a második emeleten. Az épilet derekába helyeztetett mindegyik emeleten ugy, mint földszint egy nagy kórszoba 24—28 beteg-ágygyal, s ezek végeibe az ápoló személyzet, a fürdő, mosdó, kézi-konyha helyiségek és a closetek. Az épület északi végében vannak: a második, mellék lépcső, az alorvosi lak és külön kétágyas betegszobák. A második emeleten nappali szoba. A beosztás egészben akkép van tervezve, hogy minden emeleten lehetőleg ugyanazon helyiségek ismétlődjenek. A tanterem alatti földszinti tér az első tanársegéd lakásául, tanári szobának, az intézeti műszer és könyvtár elhelyezésére, két ablak pedig kis kézi kórszöveti dolgozó asztalkák beállítására van szánva. A földszin alatt helyezvék el a tüzelő és készlet raktárak, szolga lakás és a fűtés, meg szellőzési készülékek. — Ezen helyiségek világítása és szárazsága érdekében az épület ezen része kívülről azok talapzatával egyenlő mélységű 6—8 láb széles árokkal kerittetik. Tekintettel ugy a telek árára s az építkezés költségére, mint az ápolás könnyüségére és szabatosságára, a nagy kórtermek nem két, hanem három ágysorral vétettek tervezetbe. Ezen berendezés folytán a 8° széles, 9V2 0 hosszú termek, átlag 28 betegágygyal, földszint 52.730 Q*, első emeleten 56.570 Q', második emeleten 61.530 Q' űrtartalommal, közel 3 Q° terület jut egy-egy ágynak, 16 láb átlagos magassággal és 8 Q ölnél valamivel több levegőtartalommal; tehát annyival, mennyivel az ujabb idők legjobb kórházai birnak. Elégséges világosságról a 9V2°-nyi hoszszu falak mindegyikén alkalmazott 5—5, széles és magas ablak által van gondoskodva. A nagy kórtermek két vasoszlopsor által három hajóra osztvák; az oldalhajók kevésbé magasak kettős fedény szerkezettel, ezekben helyezvék el az elhasznált levegő eltávositására szolgáló 11 Q láb átmetszettél bíró csatornák, az oszlopok aljában lévő nyilasaikkal. Fűtésre a forró viz fűtés van tervezve, melynek tüzével, illetőleg egész elilló terményeivel indított kemény aspirátio által eszközli a szellőztetést, — A tüzelő helyiség a földszin alatt van. A kórtermek az ablak karfalaiban elhelyezett csőtekercsek (Spirálén) által fülnek, ugy, hogy a kívülről arra készült nyílásokon beható levegő ott megmelegedve jusson a termekbe, s ottani használat után az oszlopok alapjában lévő szivó készülékek által fölvétessék, s a padolat alatti 11 Q' átmeszetü csatornán át vezettessék a lépcsőház főfalában függélyesen futó 7 láb méretű, minden emeletnek külön készült csövébe, melyek a pinczetalaj alatt egyesítve nyílnak az aspiráló kémény alá. — E vezetékek s azok nyílásainak átmetszetei ugy szerkesztvék, hogy ha a termek 7 láb méretű levezető függélyes légcsövében 2 lábnyi sebességű légmozgás tartatik fenn, egy óra s néhány perez alatt az egész kórterem levegője megújítható. A légáramlat szabályozása pedig teljesen hatalmunkban van. A forró viz fűtést más központi fűtési rendszerek felett annak aránylag olcsóbb kiállítása, egyszerűbb kezelési módja, s olcsóbb üzelme teszi ajánlatossá; ezeken kivül más rendszerek minden előnyével is bir. Az aspirátionális szellőzés gépek alkalmazását nélkülözhetővé teszi, s a berlini friedrichshaini tapasztalatok szerint teljesen megfelelő. Tiszta lég vételére az épület oldalain az ablak karfalait legelőnyösebben választottnak véljük, mig az elhasznált levegő a kéményen át távolittatik el. A főbejárat fűtése és szellőztetése ugyanily elvekre van fektetve.
