Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.
Irományszámok - 1872-548. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése „az 1872. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összeg fedezéséről” és „az arciére-testőrség nyugalmazott tagjainak pótilletményéről” szóló törvényjavaslatok tárgyában - 1872-549. Törvényjavaslat, a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára épitendő sebészeti klinikáról
549. SZÁM. 77 Melléklet az 549. számú irományhoz. Indokolás a törvényjavaslathoz: a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára épitendő sebészeti klinikáról. Miután a budapesti magyar királyi egyetem orvosi kara számára szükséges építkezések kérdése az évek hosszú során át tárgyaltatott — bátorkodom a t. képviselőháztól felhatalmazást kérni, hogy a sebészeti klinika helyiségeit az arra vonatkozó törvényjavaslat értelmében felépíthessem, s azzal a fennevezett kar számára felállítandó épületek sorát kezdhessem meg. Teszem azt az ügy sürgős volta folytán, indokolva javaslatomat az ez ügyben kiküldött szakbizottság következő véleményével: A budapesti m. kir. egyetemi koródák és orvosi tanintézetek épitkezésének vázlata, a sebészi koróda épület tervrajzának leirásával. A budapesti m. kir. egyetemi koródák és orvosi tanintézetek létesítésük idején nem egyúttal kórházképen és tudományfejlesztő intézetekként, hanem tisztán, mint gyakorló orvosok és sebészek kezdetleges, azon kor viszonyaihoz és igényeihez mért kiképzésére szolgáló intézetek állíttattak fel, s az ujvilág-utczai volt jezsuita-féle épületben helyeztetvén el, a tananyagot néhány betegágy és primitív gyűjtemény szolgáltatta. A cultura haladásával, nevezetesen pedig a hazai tudományos élet felébredése és a természet-tudományi buvárlat meghonosítása óta ezen berendezés hiányos volta mindinkább érezhetővé vált. Törekedtek is a hátrányokon segíteni a betegeknek országos költségen eszközölt ápolása, járó betegek számára tartott rendelések, a tanári lakások megváltása, betegágyak szaporítása, tanczélokra alkalmas betegeknek a városi kórházból való átszállítása által, s midőn mindez az égető szükség ellenében nem bizonyult elégségesnek, a sebészi és szülészi kóroda, valamint az élet-, s állatos összehasonlító bocztani intézetek részére az állatgyógyintézeti épületben helyiségek béreltettek ki, miszerint csak némi tér jusson a tudomány-művelésnek s a szószék tanintézet által váltassék fel. Mindezen eszközök azonban a fenálló gyökeres bajon nem segíthettek, csakis tűrhetővé tették ismét rövid időre az állapotot, ugy, hogy már az 50-es években egy országos egyetemi kórháznak s egy központi orvosi épületnek felállítása nemcsak az akkori kormány által mellőzhetlenül szükségesnek elismertetett, hanem a legfelsőbb helybenhagyás is ezen épületek felállítására nézve megnyeretett, a tervek elkészültek, s csakis a közbejött politikai események akadályozták azoknak kivitelét. Az alkotmányos kormány az időközben elejtett építkezési ügyet azonnal újra tárgyalás alá vette, s bold. Eötvös báró oktatásügyi minister, midőn, a tudomány legsürgősb szükségeit fedezendő, az állatgyógyintézeti épületben elhelyezett intézetek tágításán fáradozott, az orvosi kar, a kórboncztan, kórszövettan és hasonszenvészet részére magánházakban bérelt ki helyiségeket, másfelől egyúttal a gyökeres orvoslás munkájához fogott, a régi növénykert telkén a természettudományi intézeteket elhelyezni elhatározta, a vegytani intézetet fel is építette; az orvosi kar, a koródák s a velük kapcsolatos tanintézetek részére pedig — az országos vámház által foglaltatván el a részükre kiszemelve volt tér —• az üllői utón vett telkeket ő felsége és az országgyűlés megegyezésével. A hely alkalmasnak ítéltetett, mindenek felett tekintettel az épületek rendeltetésére, tanintézet és kórházképen szolgálni; ennélfogva egyfelül azért, mivel a hely a többi egyetemi intézetekhez
