Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.
Irományszámok - 1872-564. Törvényjavaslat, a méter-mérték behozataláról
564. SZÁM. 285 zatala iránt gyors intézkedés nem történik, hazánk a legközvetlenebb forgalomban is súly- és mértékrendszere által akadályozva leend. Midőn az ismételt átdolgozásnak alávetett törvényjavaslatot a tisztelt országgyűlésnek alkotmányos tárgyalás végett ezennel bemutatom,, alkalmat veszek magamnak a rendszer lényegére, valamint annak viszonyainkhoz leendő alkalmazására a következőket megjegyezni. Az uj rendszer alapja a hosszaság egysége: a méter. Ismeretes, hogy eredetileg a föld délkör negyedének (quadransának) egy tizmilliomad részét nevezték méternek, hogy a párisi nemzeti levéltárban őrzött platina-pálczát eme hosszaságnak (métre des archives) csupán anyagi képviselője gyanánt kivánták tekintetni. A mióta azonban meggyőződtek, hogy a levéltárbeli méter-pálcza nem felel meg egészen földirati értelmezésének, s hogy a mérés tudományának fokozatos fejlődése s a mérő eszközök folytonos tökélyesbülése mellett nem is felelhetne meg most már, ha akkoriban lehetőleg pontosan és hibátlanul készítették volna is, s a mióta meggyőződtek, hogy nem helyes egy és ugyanazon dolgot kétféleképen — elméleti feltevés és anyagi képviseltetés által — értelmezni, azóta egészen felhagytak a régebbi értelmezéssel, s megegyeztek abban, hogy a párisi levéltárban őrzött platina-pálczának hosszasága, 0 foknyi mértékletnél neveztetnék méternek. Ezt fogadták el alapul mindazon nemzetek, melyek a méter-mérték-rendszert magukévá tették. A méter-rendszernek nagy előnye nem is abban áll, hogy alapegységét földünk méreteitől akarták kölcsönözni, hanem abban, s ez okozta oly gyors megkedveltetését s világszerte elterjedését, hogy a többi mértékegységek mind ugyanarra az egy alapra, a méterre van fektetve, s hogy benne a tizedes számrendszer szigorú következetességgel van keresztülvive. A mérték egységéből ugyanis a többi nagyobb és kisebb mértékek tízszeres többszörözés és tizedrészes felosztás által származnak. Az egységnek tízszerese deka, százszorosa hektó, ezredszerese kilo, tizezerese miria görög származású szónak előretétele által fejeztetik ki, és ennélfogva 1 dekaméter annyi mint 10 méter 1 hektó méter , „ 100 „ 1 kilométer „ „ 1000 „ 1 miriaméter , „ 10000 „ Az egységnek tizedrésze ellenben deci, századrésze centi, ezredrésze milli latin származású szónak előretétele által fejeztetik ki, s ennélfogva 1 deciméter annyi mint 1 / 10 m éter 1 centiméter , „ 1 / 100 1 milliméter , , Viooo » A többi mérték-egységek, u. m. a területi, térfogati és súlymérték egységei mind a hosszasági mérték egységéből a méterből vannak levezetve. Nevetésen a területi mérték egysége a négyszögméter. Minthogy azonban a gyakorlatban leginkább előforduló terület mérésre, t. i. a földterület mérésére a négyszögméter igen kicsiny mérték-egység lenne, ennek nem adtak külön nevet, hanem százszorosát, vagyis a száz négyszögmétert látták el külön névvel. Száz négyszögméter ár-nak, ennek százszorosa hektár-nak neveztetik. A térfogati mérték alapja a köbméter, vagy mint eleinte neveztetik Stér. Minthogy azonban a gyakorlatban leginkább előforduló térfogat-mérésre, t. i. az űrmértékre a köbméter igen nagy mértékegység lenne, az imént mondott czélra a köbméternek ezredrészét külön névvel látták el. Egy ezredrész köbméter liter-nék neveztetik, s fentebb emiitett görög vagy latin származású szók előretétele által fejeztetnek ki többszörösei és hányadrészei. így p. o. a hektoliter száz litert, a deciliter tizedrész litert jelent.
