Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-563. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának a kir. közjegyzőségéről szóló 290.-1873. számu törvényjavaslat tárgyában

238 563. SZÁM. ban, hogy mind magának a törvényszéknek, mind az ennek kerületében lévő járásbíróságoknak, mind az illető közjegyzői kamarának egy-egy példány jusson. Az aláírás hitelesítését s az illető példányok szétküldését a törvényszék elnöke eszközli. 15. §. A közjegyző azon időpontot, a melyben irodáját megnyitotta, az illető törvényszéknek írásban bejelenti; a törvényszék pedig e körülményt a kerületében lévő kir. pénzügyi igazgatóságnak, járásbíróságoknak, s az illető közjegyzői kamarának tudomására adni; egyszersmind a hivatalos lapban s a körülményekhez képest a vidék közlönyében is a közjegyző költségén közzétenni tartozik. 16. §. A közjegyző köteles pecsétjét elzárva tartani, és ha elvesz, erről az illető törvényszéket azonnal értesíteni. Az uj pecsét rajza, melynek az elveszett pecséttől különböznie kell, jóváhagyás végett az illető törvényszéknek bemutatandó. Ily jóváhagyás szükséges az esetben is, ha a közjegyző névaláírását változtatni akarja. Mind a pecsétben, mind a névaláírásban történt változtatások esetében a 14. §-ban előszabott értesítések eszközlendők. Ha az elveszett pecsét később megtaláltatnék: ez a megismerést nem gátló bevágás által haszonvehet] enné tétetik, és az illető törvényszéknek megőrzés végett átadatik. II. FEJEZET. Közjegyzői segédek, jelöltek és helyettesek. 18. §. A közjegyző saját felügyelete alatt és felelőssége mellett segédeket használhat. Közhitelesség azonban a segédeket nem illeti. 18. §. Segédek csak azon időponttól fogva tekintetnek közjegyzői jelölteknek, (19. §.) a midőn, mint ilyenek a közjegyző ajánlatára az illető közjegyzői kamaránál bejegyeztettek. A közjegyzői gyakorlat is ez időponttól számíttatik. A közjegyzői gyakorlatnak kizárólagosnak kell lennie, és a jelölt egyidejűleg nem állhat ügyvédi vagy bírói gyakorlatban, vagy egyéb a közjegyzői gyakorlat kizárólagosságát gátló köz- vagy magánszolgálatban. A közjegyzői kamara és különösen ennek elnöke köteles ügyelni, hogy a jelöltek a közjegyzőnél a gyakorlatot a törvényben előszabott módon töltsék. 19. §. Jelölt csak az lehet, a ki a jogi tanulmányokat valamely hazai vagy külföldi nyilvános jogi tanintézetnél végezte, és a szabályszerű elméleti vizsgákat, és pedig a magyar jogból ilynemű hazai intézetnél tette le, 20. §. A jelölt a gyakorlatból kilépése alkalmával bizonyítványt nyer, melyben a közjegyző a gyakorlatban töltött idő tartamát bejegyezni tartozik. E bizonyítvány érvényéhez a kamara elnökének aláírása szükséges.