Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-563. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának a kir. közjegyzőségéről szóló 290.-1873. számu törvényjavaslat tárgyában

563. SZÁM. 233 563. szám. jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának a kir. közjegyzőségról szóló 290.—1873. számú törvény­javaslat tárgyában. A képviselőháznak 1873-ik évi 2586. sz. alatt kelt határozata folytán a jogügyi bizottság­hoz utasított többrendbeli törvényjavaslat közül a bizottság legelőször is a kir. közjegyzőségról szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás alá. Teljesen áthatva a törvényjavaslat szükségességének és sürgősségének érzetétől, azt a bizott­ság beható vizsgálat alá vette, s azon meggyőződésre jutott, hogy ezen törvényjavaslat által oly intézmény meghonosítása czéloztatik, mely igazságszolgáltatási rendszerünk korszerű átalakításának már eddig is sajnosán nélkülözött egyik alkatrészét, tudniillik törvénykezési eljárásunk javításának, gyorsí­tásának és egyszerűsítésének egyik főtényezőjét képezi. Azon terjedelmes indokolás után, melylyel az igazságügyminister törvényjavaslatát kísérte-, főleg pedig azon körülmény folytán, hogy a közjegyzői intézmény mielőbbi meghonosításának szüksé­gessége úgyszólván közérzületté vált, a bizottság a törvényjavaslat bővebb indokolásába bele nem bocsátkozik, hanem csak igen röviden jegyzi meg azt: hogy a törvényjavaslatban lefektetett alap­elveket helyesnek tartja s azért a javaslatot a tisztelt képviselőháznak átalánoságban leendő elfoga­dás végett melegen ajánlja. A részleteket illetőleg — eltekintve azon számos kisebb módosításoktól, melyek inkább irály tekintetében tétettek — a bizottság ezúttal csak azon módosítások felsorolására hivatkozik, melyek a ministeri javaslatot lényegesen megváltoztatták. Ezek a következők: ad 5. §. A bizottság azon szempontból kiindulva, hogy főleg kezdetben alig fog annyi alkalmas egyén jelentkezni, hogy minden járásbíróság székhelyére egy közjegyző kinevezhető lenne, legczélszerübbnek tartotta a közjegyzők számának meghatározását a ministerre bizni, s e czélból a szakasz végpontját a törvényből kihagyni. ad 9. §. A bizottság szükségesnek -látta kimondani azt, hogy biztosítékul mindazon érték­papírok elfogadhatók, melyek a kormány által ovadékképeseknek nyilváníttattak. ad 21. §. Ezen szakasz a közjegyzői helyettes működéséről intézkedik. A ministeri javaslat megengedte azt, hogy a közjegyzői helyettes működését, a kamara enge­délyének kinyerése előtt is megkezdhesse. Minthogy azonban a törvényjavaslat 9—15. §§-ai a kinevezett közjegyző működésének meg­kezdhetését csakis akkor engedik meg, midőn az a törvény szigorú követelményeinek teljesen eleget tett; a közjegyzői helyettes működésének megkezdhetését a kamara engedélyének vétele előtt annál kevésbbé vélte megengedhetőnek a bizottság, minél szükségesebbnek tartotta gondoskodni arról, hogy az intézmény főleg kezdetben a kinövésektől megóvassék. Hogy azonban a helyettesítés időpontjának beálltával a helyettes kirendelése késedelemmel ne járjon, megengedhetőnek vélte a bizottság azt, hogy a helyettesre nézve előzetesen is egy átalános bejelentés tétethessék. KÉPVH IROMÁNY 1872—75. XI. 30

Next

/
Thumbnails
Contents