Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-561. Ministertanács felvilágosításai az államszámvevőszék által áz 1872. évi állami zárszámadásokra tett észrevételekre

561. SZÁM. 181 kozó összes kezelés, azaz ugy a sóhivataloknál, mint a bányahivataloknál előfordult költségek vétettek alapul; a sóárak kiszámításánál ellenben csak azon kezelési költségek vétettek tekintetbe, melyek a sóeladási hivataloknál tettleg előfordultak, az aknák ebbeli költségei pedig a fennálló szabályok értelmében figyelmen kivül hagyattak. Dohány jövedék. E tekintetben csak azt kell megjegyezni, hogy az állami számvevőség a pénzügyministeri számvevőség által kimutatott 12,864.489 frtnyi összkiadásból az uj építkezésekre kiadott 290.113 frtnyi összeget kihasítván, a dohányjövedék összes kiadásait 12,574.376 forinttal mutatta ki, ugy szintén az épületeknél beállott vagyon-szaporodást tekintetbe nem vette, mi által az állami számvevőszék által ki- * mutatott tiszta jövedelem 31.000 forinttal kedvezőbb. Végre megjegyeztetik, hogy az állami számvevőszék csak 1,195.584 forintnyi anyagérték szaporodásáról tesz említést, jóllehet a dohány-beváltó-hivatalok-, gyárak- és eladási raktáraknál a leltárszerek, gazdászati czikkek- és gépekben is 112.544 forint érték-szaporodás mutatkozott, ez azonban csak tollhibának tulaj donitható, miután ezen összeg a 27,806.116 forinttal kimutatott nyers-jövedelemben bennfoglaltatik. Közmunka- és közlekedési tárcza. Az állami számvevőszéknek a törvényhozás által a budget keretében megengedett átruházási jogra voratkozó azon értelmezése ellen, hogy az átruházás csakis az előirányzatban felsorolt alrovatok között gyakorolható s a megszavazott adomány oly munkákra nem fordítható, melyek költségvetésben vagy legalább ahoz tartozó jelentésben kitüntetve nem voltak, ha elvileg észrevétel tehető nem volna is; a gyakorlatban éhez mereven ragaszkodni czéltévesztett eljárás volna. Már maga a törvényhozás is, midőn az utak és viziutak fentartására szolgáló adományt átalányban szavazza meg, teszi ezt annak tudtában, hogy a másfél évvel előbb gyűjtött részletes adatok, melyeknek alapján az évi költségvetések összállittatnak, nem lehetnek teljesen határozók ; vagy időközben gazdaságosoknak mutatkozó beszerzésekre nézve oly mérvadók, melyektől eltérni egyátalában nem lehet. A czél, melyre az átalány adatik, az, hogy az államutak és hajózható folyók lehető jókarban tartassanak. Ha tehát e czélból időközben oly építkezések és beszerzések válnak elkerülhetlenekké, melyeknek szüksége másfél évvel előbb még nem észleltethetett, a ministerium sokkal inkább meg vél felelni hivatásának, ha részletes jelentésében felhozott adatokból részben eltér ugyan, de a főczélnak eleget téve, az átalányban megszavazott adományt akként osztja be, hogy forgalmi akadályok lehetőleg elő ne forduljanak. Az átalános észrevételekben még csak az államvasutak és gyárak 1872. évi üzleti számadásainak meg nem vizsgálására történik hivatkozás. Igaz, hogy ezen számadások még átvizsgálva nincsenek, de miután ez megelőzőleg az 1868, 1869—70. és 71. évi számadások vizsgálandók át, mely vizsgálatát a kamatbiztositéki számvevőség eszközli, mely hivatal egyúttal a társulati vasutak kamatbiztositási és számadási ügyeit is első sorban ellenőrzi s ez utóbbi munkálat is a csekély személyzetet tetemesen igénybe veszi, miután az államvasutak és gyárak üzleti számadásainak mielőbbi átvizsgálása czéljából a személyzethez ujabb munkaerőrendeltetett ki, és igy megtörtént minden, hogy az ügy befejezhető legyen.