Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. 77 77. §-hoz. Nagy- és Kis-Kaba stb. Bihar vármegyei községek, a Nagy-Kunság és Békés vármegye területei közé mélyen beékelve lévén, és jelenlegi székhelyüktől Nagyváradtól távol esvén, továbbá Bihar vármegyétől most is a közbenyuló Szabolcs vármegyei részek által nagyrészt el levén választva, közigazgatási és szabályozási szempontokból Bihar vármegyétől elszakitandók és Kan vármegyéhez csatolandók voltak. 78. §-hoz. Dévaványa község Cséfán pusztával együtt Békés vármegye és a Nagy-Kunság közt szigetet képezvén, és ezen fekvésénél fogva lakossága közforgalmi, ipar és kereskedelmi, valamint egyéb tekinteteknél fogva különben is Békés vármegye felé irányulván, Heves vármegyéből ki- és Békés vármegyébe bekebelezendő volt. 79. §-hoz. Kun-Szent-Márton a körülötte fekvő, eddig Heves vármegyéhez tartozott Czibakháza, Inoka stb. községek természetes járási központját képezvén, s ezen vidék lakossága közforgalmi tekintetben inkább Csongrád vármegye felé irányulván, az ezen §-ban felsorolt községek az egyesitett Csongrád-Csanád vármegyébe átkebelezendők voltak. 80. §-hoz. Tót-Komlós Békés vármegyei község Csongrád-Csanád vármegye közt szigetet képezvén, Öcsöd és Szent-András községek pedig ezen újonnan alakitott vármegyébe benyúlván, közigazgatási és szabályozási szempontokból ezen községeket saját vármegyéjükből kies Csongrád-Csanád vármegyébe bekebelezni kellett. 81. §-hoz. Sarkad környékét, minthogy annak lakossága közforgalmi, ipar és kereskedelmi, valamint egyéb tekinteteknél fogva inkább Békés vármegye közelebb fekvő székhelye Gyula város felé irányul, Nagyváradtól pedig távol esik, Bihar vármegyéből ki- és Békés vármegyébe átkebelezni kellett. 82. §-hoz. Bél-Zerind és Fekete-Gyarmat stb. Arad vármegyei községek Békés Vármegye székhelyéhez: Gyulához közel esvén, és azok lakossága közforgalmi, ipar és kereskedelmi, valamint egyéb tekinteteknél fogva inkább Gyula székváros felé irányulván, Arad vármegyéből ki- és Békés vármegyébe átkebelezendők voltak. 83. §-hoz. Beél környéke Arad vármegye területén beszegelést képezvén, szabályozási szempontból Bihar vármegyéből ki- és Arad vármegyébe bekebelezendő volt. 84. §-hoz. Német-Pereg Arad vármegyei községet és Kis-Pereg pusztát, melyek az egyesitett Csongrád-Csanád vármegyébe benyúlnak és azon terület kiegészitő részét képezik, közigaz-