Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. házott város" és „rendezett tanácscsal ellátott város", a gyakorlatban eddig is elég alkalmatlannak mutatkozott, s ez okból czélszerünek vélném azon városoknál, melyek megszűnnek önálló törvényhatóságok lenni, a „másodrendű városok" elnevezést használni. 33—35. §-hoz. Főczélja lévén ezen törvényjavaslatnak, hogy a 32. §-ban elősorolt városok csak az állami közigazgatás ügyeiben helyeztessenek a vármegyék hatósága alá, s hogy a törvényhatóságok által gyakorolt politikai jogokat ne külön, hanem a megyékkel együtt gyakorolják, tekintettel voltam azon kiváltságos állásra, melyet azok az 1870. évi XLII. törvényczikk alapján háztartási ügyeikben eddig gyakoroltak, és ez okból saját vagyonuk kezelésére nézve őket a törvényhatóságok felügyelete alól ezentúl is függetlenül fentartandóknak és ezen ügyekben közvetlenül a kormány felügyele alatt meghagyandóknak véltem. Tettem pedig ezt azért, mert nem tartom sem czélravezetőnek, sem szükségesnek, hogy, miután ezen városok vagyoni ügyei az őket képviselő testületben tárgyaltatnak, ezen kizárólag a várőost érdekl belügyek egy másik, néha a város iránt ellenséges indulattal viseltető bizottmány ujabb tanácskozása alá bocsáttassák, s ez által ezen ügyek elintézése megnehezittessék; továbbá, mert tekintve azon sajnos helyzetet, mely sok város vagyoni ügyeiben észlelhető, hiszem, hogy azon bajok orvoslása sikeresebben eszközölhető, ha a főispán hivatalbeli feladatává tétetik a város vagyoni ügyeire felügyelni és azok kezelését ellenőrizni, mintha ezen működés a megyei közgyűlés feladatává tétetik, minthogy egy tanácskozó testület, mely csak időnként gyűl össze, ezen folytonos felügyeletet nem is gyakorolhatja, s mert a vármegyei bizottság közgyűlése saját ügyeivel is sokkal inkább van elfoglalva, mint sem hogy tőle ezen — tagjai nagy részét közvetlen nem illető — ügyben üdvös működést lehetne Várni. 36. §-hoz. Az ezen §-ban javasolt intézkedés önrendelkezési jogot biztosit azon „másodrendű* városok részére, melyek — tekintettel anyagi erejükre — ezen állásukról lemondani és a községek osztályában oly állást kivannak elfoglalni, mely saját vagyoni és egyéb helyi viszonyaiknak leginkább megfelel. ffl. FEJEZET. Törvényhatóságok közötti határigazitások. 37. §-hoz. Kösd, Rád, Pencz, Kürt és Kalló, Nógrád vármeeyei községek Pest vármegye területébe mélyen benyúlnak, azonfelül Kösd, Pencz és Rád községek Vácz város, mint tervezett járási székhelynek közvetlen szomszédságában feküsznek, Kis-Oroszi pedig a megye többi részétől a Duna-folyam által el van szakitva: ennélfogva ezen községeket a köigazgatás és saját kényelmük szempontjából saját törvényhatóságuktól elszakitani és Pest vármegyébe átkebelezni kellett; megjegyeztetvén, hogy Kis-Oroszi község saját kezdeményezéséből kérte Pest vármegyéhez való csatoltatását. 38. §-hoz. Minthogy Pest vármegyének kelet felé tervezett természetes határát a Zagyva és a Tisza folyók képezik, Szolnok, Várkony és Vezseny községeket, melyek ezen természetes