Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. 14. §-hoz. Ugocsa vármegye, melynek területe 20 négyszög mértföld, népessége 67.498, államadója 146.387 frt, mint különálló törvényhatóság a felállított elvek alapján többé fentartható nem volt, sem pedig az állami közigazgatás közvetítéséhez és az önkormányzat erőteljességéhez megkívánt képesítés fokozása tekintetéből a vele szomszédos megyék tetemes megcsonkítása, és ezáltal azok önállóságának veszélyeztetése nélkül nem nagyobbittathatott, ezen vármegyét, mint önálló törvényhatóságot, megszüntetni, és községeit az ezen §-ban megjelölt határvonalok szerint részint a szomszédos Marmaros, részint pedig Szatmár vármegyébe bekebelezni kellett. 15. §-hoz. A kiváltságos Hajdu-kerületet, mint oly kisebb törvényhatóságot, mely a felállított alapelvek szerint fentartható nem volt, Szoboszló várost kivéve, Szabolcs vármegyével, melynek területén létezik, egyesíteni kellett. Minthogy továbbá az ezen vármegye területén a legújabb időben létrejött vasúti közlekedés leginkább Nyíregyházán öszpontosul, helyrajzi fekvésénél fogva ezen fejlődésnek indult népes várost kellett székhelyül kijelölni. 16. §-hoz. Kraszna vármegye területe 20 négyszög mértföld, népessége 62.714, államadója 164.712 frt; Közép-Szolnok megye területe 38 négyszög mértföld, népessége 113.639, államadója 334.887 frt, s igy ezeket, mint oly törvényhatóságokat, melyek különállva fenn nem hagyhatók, mint földrajzi fekvésüknél fogva is egymásra utalt megyéket, egyesítés által Kraszna vármegye elnevezés alatt egy törvényhatósággá alakítani kellett. Minthogy továbbá a .Szolnok" elnevezés, mely jelenben 3 megyénél használtatik, tekintettel történelmi jogosultságára, Belső-Szolnok és Doboka egyesittetni tervezett vármegyéknél különben is fentartatni javasoltatik, ezen törvényhatóság elnevezésénél a „KözépSzolnok" név annál inkább volt elejthető, mivel ezentúl mind a Külső-, mind a Belső-Szolnok elnevezés mellőztetvén, a Közép-Szolnok névnek többé nem lenne értelme. Tekintettel a közlekedési összeköttetésekre és a megkívántató kellékek és felszerelésekre, ezen egyesitett törvényhatóság székhelyéül Zilah várost kellett kijelölni. 17. §-hoz. Debreczen szabad királyi város, mint városi törvényhatóság területileg is önállósittatni terveztetvén, területének egy része, mely eddig Bihar- és Szabolcs-vármegyék közigazgatása alatt állott, ezen megyék hatósága alól kiveendő és ezen városi hatóság kormányzása alá helyezendő volt — annyival inkább, mivel a város mint a megnevezett és más hatóságokhoz tartozó terület birtokosa, ezen pusztai területeknek hatósága alá való bocsátását a törvényhozás és a kormánynál kérelmezte. Minthogy azonban Debreczen szabad királyi város tulajdonához tartozó és szintén hatósága alá helyeztetni kért két puszta, nevezetesen Kis- és Nagy-Gút a város többi területével összeköttetésben nem áll, sőt Szabolcsmegye területén szigetet képez, ily szigetek alakítása pedig a közigazgatás szempontjából meg nem engedhető, — ezen két puszta Szabolcsmegyénél meghagyatni terveztetik.