Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. 61 annak idején a törvényszékek végleges megállapításánál a Jászság és a körülötte fekvő vi­dék érdekében a jászberényi törvényszék fentartassék. 4. §-hoz. A Kiskunság és a Jászságnak a törvényjavaslatban megjelelt három pusztája Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék területe közt fekszik, mely területek egyesítése minden tekintetben kívánatos, minthogy pedig Pest vármegye területe jelenleg is már 183 négyszög mértföld, népessége pedig 775.030 lélekből áll, e megye a Kiskunság területével egyesítve oly nagy területet képezne, melynek kormányzása legyőzhetlen nehézsé­gekkel járna; minthogy továbbá ezen megye alsó vidékének lakossága Budapest távol fekvő székhelylyel jövőre is csak nagyobb költséggel és időveszteséggel érintkezhetnék, ezen megye mind a lakosság kényelme érdekében, mind pedig közigazgatási szempontból két külön tör­vényhatósággá volt osztandó. A Solt név alatt tervezett uj törvényhatóság székhelyéül Kecskemétet, mint leg­népesebb s aránylag legkedvezőbb fekvésű várost kellett kijelölni, mert ezen város felé irá­nyul leginkább a vidék lakossága közforgalmi, ipar és kereskedelmi tekintetben. 5. §-hoz. Bács-Bodrog törvényesen egyesült vármegyék a volt titeli zászlóalj bekeblezése után 194 négyszög mértföld területtel és 610.507 lakossal bir, ez hasonlóan oly nagy te­rület, melynek közigazgatása sok hátránynyal van összekötve. Ez okból tehát ezen terület két törvényhatósággá volt osztandó, annál is inkább, mert a terület és népesség mellett adózási tekintetben is oly megyét képez, mely két részre osztva is az önkormányzat anyagi terheit könnyen elviselheti. A mi a két megyét elválasztó határvonalat illeti, az csakis északról délfelé volt a czélnak megfelelőleg húzható, mert: a) a megyének területe csaknem szabályos négyszögöt képezvén, a határhosszuság mindkét esetben csaknem egyenlő lett volna; b) ily felosztás mellett mindkét törvényhatóság csaknem egyenlő hosszú termé­szetes határral bir; c) mert a közlekedés a két központhoz az illető részekből részint folyón, részint -a már kiépített, vagy legközelebb építendő vasutak által eszközölhető; továbbá: d) mert a titeli rész e két központtól csaknem egyenlő távolságra esik, s Sza­badkára az építendő buda-zimonyi vasútvonalon akadálytalanul közlekedhetik, mig Zombor a tél legnagyobb részében reá nézve megközelithetlen. Bács vármegyére Zombor szabad ki­rályi város, mint előnyös fekvésű, nagy forgalmú s elégséges megyei épületekkel rendelkező régi székhely továbbra is meghagyandó volt. Bodrog vármegyében pedig, minthogy Újvidék a megye legszélső részén fekszik, és Szabadka szabad királyi városnak anyagi és szellemi erejével különben sem versenyez­het, Szabadka, mint az egyesitett vármegyéknek legnagyobb, legnépesebb, nagy forgalmú és szellemi s anyagi erőben is legkiválóbb városa, volt székhelyül kitűzendő. 6. §-hoz. Komárom vármegye jelenlegi területe 51 négyszög mértföld, népessége 143.090 lélek, államadója 666.393 frt; Esztergom vermegyének területe 19 négyszög mórtföld, né-

Next

/
Thumbnails
Contents