Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. 53 Ezen kiváló fontosságú és nagyhorderejű határozat teljes méltánylása mellett ki kell mindenekelőtt emelnem, hogy a törvényhatóságok területének jelenlegi beosztása sem az állami közigazgatás igényeinek, sem a helyes önkormányzatnak, sem a közönség ér­dekeinek meg nem felel, és hogy ezen területi beosztás legfeltűnőbb viszásságainak meg­szüntetése, a közigazgatás javításának s egyszerüsitésének egyik alapfeltételét képezi. Mélyen érezhető különösen a közigazgatás terén azon nagy hátrány, mely az ál­lami közkormányzat különböző ágainak egymással össze nem vágó 10-féle területi felosztá­sából természetszerűleg következik. Az országnak ezen 10-féle különböző felosztása a tisz­47. telt képviselőházhoz benyújtott térképen és a 4­/. alatt mellékelt kimutatáson elő van tün­tetve. Továbbá nem kis mértékben nehezíti a közigazgatást és szaporítja a munkát azon 5'/. körülmény is, hogy az egyes ministeriumok jelenleg az 57. alatt mellékelt kimutatás szerint 153 törvényhatósággal vannak közvetlen érintkezésben. Ezenfelül szükségesnek látom a jelen felosztás néhány legkirívóbb helytelenségét is itt elősorolni. Ilyen például Felső-Fehér vármegye, mely idegen törvényhatóságok területein el­szórtan s egymástól távol fekvő 18 részből áll; ilyen továbbá a Jászkun-kerület, mely szin­tén más törvényhatóságok területei által egymástól elválasztott és távol fekvő 9 darabból áll, melyek egy része a többitől a Tisza által elszakittatik, s melyek közül a legszélsőbb terület Jászberénytől, a hatóság székhelyétől, 23 mértföldnyi távolságra fekszik; — ilyenek végre a nagy-kikindai, a hajdú és szepesi XVI városi kerületek, melyek több más törvény­hatóságok területén elszórt külön részekből állanak. Vannak azonfelül egész vidékek és községek, melyek saját törvényhatóságuktól kü­lönváltan, más törvényhatóságok területén szigetet képeznek; ilyenek: Nádudvar, Püspök­Ladány és Földes, Szabolcs vármegyei községek, melyek Bihar vármegye területén feküsznek, és a megye többi részeitől Debreczen város határa által el vannak választva; — ilyen to­vábbá Dévaványa Hevesmegyei község, mely pusztáival együtt Békés vármegye és a Nagy­Kunság közt, a megye székhelyéhez egyenes irányban 16 mértföldnyi távolságban fekszik, és a székhelylyel egyenes vonalban nem közlekedhetik; — ilyen Tótkomlós Békés vármegyei község, mely Csongrád és Csanád közt képez szigetet; ilyenek továbbá Alsó-Fehér várme­gyének a szász székek közt és Torda vármegyének Aranyosszékben fekvő részei stb. Az egy törvényhatósághoz tartozó területek ily szétszórt fekvése sem az állami közigazgatás, sem a helyhatósági önkormányzat követelményeinek nem felelhet meg, mert megnehezíti a tett intézkedések foganatosítását és azok ellenőrzését; megnehezíti a törvény­hatóság bizottsági tagjainak a megye gyűlésein való megjelenését és jogaik gyakorlását: a közbiztonság jelenlegi szervezete mellett pedig a személy- és vagyonbiztonság fentartását épen lehetetlenné teszi. Ugyanily nehézségek merülnek fel azon vidékeken, melyeknek községei saját tör­vényhatóságok székhelyétől távol és más törvényhatóságok központjához közel feküsznek. Ilyenek Veszprém vármegyének enyingi, Zala vármegyének tapolczai, Nyitra vár­megyének privigyei járása, Zemplénnek Borsod, Abauj és Szabolcs megyékbe ékelő Szerencs alatti része, Torda vármegyének keleti része, és Alsó-Fehérbe benyúló Lupsa községe; — Alsó-Fehérnek Szebenszékbe benyúló Vízakna városa és vidéke, továbbá Győr megyének a megye többi részeitől a Duna által elválasztott Csilizköze; Pest-Pilis és Soltnak a Duna és Bács-Bodrog közé ékelő része, valamint Tolna vármegyébe szegelő — és a megye többi részétől a Duna által elválasztott Bogyiszló községe, Dobokának Besztercze és Naszód vidé-

Next

/
Thumbnails
Contents