Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.
Irományszámok - 1872-535. Jelentése a földadó-catasteri bizottságnak a képviselőház 2535/1873. sz. határozatára, melylyel ezen bizottság az általa f. 1873. évi junius hó 24-én előterjesztett földadó-törvényjavaslatra vonatkozó pénzügyministeri előterjesztésnek tárgyalására utasitva lőn
18 535. SZÁM. 45. §. . A térfogat kiigazítása, illetőleg a birtokosok arra vonatkozó bejelentései helyességének ellenőrzése ott, hol a részletes catasteri felmérések már megtétettek, ezen felmérési munkálatok, a hol a részletes felmérés még nem eszközöltetett, a tagositási munkálatok ezekhez tartozó vagy más földkönyvek és térképek, s a hol ezek sincsenek a tényleg fenálló földadó ideiglen behozatala alkalmával készített concretalis térképek és egyéb segédadatok alapján történik. E czélból közhatóságok és magánosok tartoznak a birtokukban levő térképeket, földkönyveket, vagy az azokból készült kimutatásokat a kiigazitással megbízott közegeknek téritvény mellett kiszolgáltatni, vagy azoknak megtekintésére s lemásolására módot nyújtani. Az állam az átadott okiratok épségben-tartása és visszaszolgáltatásaért felelős. 46. §. A járási bizottság mindjárt megalakulása után, egy járásbecslőt, s ennek akadályoztatása esetére egy helyettes becslőt választ, s ezen járásbecslő, illetőleg Helyettese, a 47., 48. §§-ban körülirt teendőkhöz a becslőbiztos által meghiva azzal együttesen eljár. Ott, hol a járás több osztályozási vidékre osztatik (13. §.), minden egyes osztályozási vidéken külön járásbecslő választható. A járásbecslőnek és helyettesének akadályoztatása vagy meg nem jelenése, a munka folytatását fel nem tartóztathatja, s ily esetben a becslőbiztos azt maga folytatja és fejezi be. Ha a becslők valamely tárgyra nézve nem tudnak megegyezni, a bizottságban mind a kettőnek nézete meghallgatandó. 47. §. A becslők elkészitik a járás gazdasági leírását, melyben mindenesetre elősorolandók a járás kiterjedése, határai, községei, földrajzi fekvése, égalji viszonyai, talajának átalános jellege, ennélfogva mivelhetésének könnyű, vagy nehéz volta, a rajta előállítható termékek nemei, az elérhető termések nagysága, azoknak szokásos árai, a járásban szokásos gazdálkodási rendszer, az igás és kézi napszámok bére, a talaj termőképességét fokozó és biztosító mesterséges csatornák, védtöltések vagy azokat csökkentő vadvizek, földárak vagy vízállások, a közlekedési eszközök és a piaczi viszonyok, a járás népességének arányai szokott foglalkozási módja, a földbirtok megoszlása kis és nagy gazdaságokra. Kimutatandó továbbá a kis, közép és nagy birtokok vagy egyes mivelési ághoz tartozó földrészletek adásvevési ára a legközelebbi 6 év középárai szerint, valamint az ezekért holdankint fizetni szokott haszonbér is, mely adatok nem az egyes birtokok jövedelmezőségének megállapítására, hanem azon czélból használandók, hogy a járások és majdan a kerületek közötti arány megítélésénél tájékozóol szolgáljanak. A leirás adatainak helyességét a járásbizottság megvizsgálja, azokat olyanoknak kijelenti, esetleg pedig kijavítja, s az igy megállapított járásleirás alapján eldönti, vájjon több osztályozási vidékre legyen-e a járás elkülönítendő, s ha igen, mennyire. 48. §. ' V A becslők a bizottság által átvizsgált s megállapított járásleirás adatai (47. §.) alapján javaslatot dolgoznak ki a minőségi osztályok s a tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt. A minőségi osztályok felállításánál a szokásos gazdálkodási rendszer mellett elérhető — a 47. §-ban felsorolt adatok tekintetbevételével mivelési áganként külön-külön kiszámítandó holdankénti tiszta jövedelem nagyobb vagy kisebb foka szolgál zsinórmértékül.
