Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-535. Jelentése a földadó-catasteri bizottságnak a képviselőház 2535/1873. sz. határozatára, melylyel ezen bizottság az általa f. 1873. évi junius hó 24-én előterjesztett földadó-törvényjavaslatra vonatkozó pénzügyministeri előterjesztésnek tárgyalására utasitva lőn

535. SZÁM. 13 c) Rétek terméséül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miből mivelési költség fejében a kaszálásra, gyűjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog és igás napszámok költségei vonandók le. d) Szőlők terméséül az összes gyümölcs, szőlő, illetőleg must- és törkölytermés vétetik, a miből mivelési költség fejében a kapálásra, metszésre, kötésre, kocsolásra, szüretelésre és őrizésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésítésre és a telek épségben tartására szükséges művekre forditott költség vonandó le. e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésű és talajú rétekkel egybehasonlitva állapítandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más mivelési ágba nem alkalmas legelők az azokon eltartható lábasjószág száma s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkint mennyi ideig képesek eltartani. f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a fő-árt számítva) és az erdei mellékhaszonvételek, u. m. a legeltetés, a mag, a kéreg és a gubacs, a miből mivelési költség fejében az erdőtenyésztésre, ápolásra s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le. Gesztenye-, eperfa és hasonneaiü ültetvények a körülményekhez képest és használatuk módja szerint a gyümölcsös kertek, vagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendők meg. g) Nádasok terméséül a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi és igás napszámra forditott kiadás vonandó le. h) Mulató-kertek és a lakások körül lévő parkok a legjobb minőségű rétek, a vadaskertek a legjobb minőségű erdők módjára becsülendők meg. 17. §. A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részén szokásos gazdálkodási rendszer alapján, szőlőknél az utolsó 15, egyéb mivelési ágaknál pedig az utolsó 10 év eredményéből számíttatik ki. 18. §. A gazdálkodási költségek kiszámításánál a napszám és anyag értékének átlaga a jelen törvény hatálybaléptét megelőző hat év középáraiból számíttatik ki. A munka-ár átlagának kiszámításánál azonban a kivételes körülmények, például vasúti vagy más nagyobbmérvü építkezések által ideiglenesen előidézett áremelkedések számításba nem vétetnek. Oly vidéken, a hol a napszám egészben vagy részben természetben szolgáltatik ki, a természetben kapott díjazás pénzértékre számítandó át. Oly földterületeknél, melyeknek jelen termőképességükben tartása folytonosan különös költségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodás elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló esatornák és készülékek, vízmosások, zuhatagok és hószakadások elleni védművek, a határvidék, és a telek vagy a telek egy részének mivelhető állapotban tartására szükséges töltések és árkok stb. fentartására szükséges költségek a rendes gazdálkodási költségekbe számítandók. 19. §. A becslésnél a termények árául az utolsó hat év alatt fennállott árak átlaga veendő. Oly terményeknél, melyek eladás végett vásárra vitetnek, az illető piaczi, más terményeknél a helybeli, még pedig a bornál a szüreti árak vétetnek alapul. Azon vidékekben, melyek e kiszámítási időszak folyama alatt vasúti összeköttetést nyertek, a szállítási költségek ugy számitandók le, mintha a vasút már az egész idő alatt létezett volna.