Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.
Irományszámok - 1872-535. Jelentése a földadó-catasteri bizottságnak a képviselőház 2535/1873. sz. határozatára, melylyel ezen bizottság az általa f. 1873. évi junius hó 24-én előterjesztett földadó-törvényjavaslatra vonatkozó pénzügyministeri előterjesztésnek tárgyalására utasitva lőn
535. SZÁM. 5 bizottság azon törvényeinkkel, melyek a többi egyenes adók évenkinti kivetésénél s megállapításánál mindezen munkálatoknak költségeit az államra róják. Hasonlóképen nem járulhatott a bizottság azon lényeges módositványhoz, hogy a földjövedelmi becslésnek első része, t. i. a jövedelmi fokozatok megállapítása, csak ideiglenes legyen, s az osztályokba-sorozások elintézése után véglegesittessék. E részbeni felfogásának és meggyőződésének indokait már az eredeti ministeriumi törvényjavaslat átvizsgálásáról szóló 1873. június 24-én jelentésének 9. és 10. lapján szerencsés volt a bizottság előadni, s bár elismeri, hogy a ministernek mostani javaslata lényegesen eltér az elsőtől annyiban, hogy ott a jövedelmi fokozatok utólagos átvizsgálása és megállapítása már az 54. §-ban engedett községi felszólalások elintézése után, és pedig a kerületi bizottságok, illetőleg kormány kezdeményezéséből vétetett volna foganatba, — ellenben most akként kívánja azt eszközölni, hogy a jövedelmi fokozatok három fórum által hivatalból megvizsgáltatván és megállapittatván, a hivatkozott 54. §-ban engedett községi, valamint a kormány részéről netalán emelt felszólalások együtt és akkor tétetnének, midőn már a sorozási munkálat egészen befejezve, és a minőségi osztályok kerete betöltve van, — midőn tehát már a jövedelmi fokozatok horderejével mindenki megismerkedett. Ez mindenesetre jobb az előbbi javaslatnál, mert igy nem válnék illusoriussá a már korábban engedett felszólalási jog; de mindamellett sem járulhat hozzá a bizottság, mert megfordított eljárásnak tartja azt, hogy az egyes földrészletek a már számszerűleg kifejezett évi jövedelmi minőségi osztályokba besoroztassanak, mielőtt azoknak jövedelmi tételei véglegesen megállapittattak volna, hiszen ekként a sorozási műveletnek biztos alapja sem lenne, s épen a jövedelmi fokozatok netaláni emelésétől való félelem oly általánossá tenné a lehető legalacsonyabb osztályokba-soroztatás iránti törekvéseket, hogy sem a sorozások nem nyújtanák a várt eredményeket, és igy azoknak a maguk egészében való megállapítása nem lenne oly könnyű, mint a minister ur hiszi, sem az ellene engedett egyéni felszólalásoknál nem lenne meg a földbirtokosoknak azon biztos álláspontja, hogy ismervén minden =egyes földrészletüknek catastralis jövedelmét, ehhez képest vennék igénybe vagy hagynák abba a felszólalási jogot, mert mindig azon aggály lebegne előttük, hogy a meggyőződésük szerint talán helyesen sorozott földjeiknek jövedelmi fokozatai még utólagosan változást szenvedhetnek. Ezen eljárási módot tehát czélszerübbnek nem látja a bizottság az általa javaslatba hozottnál, sőt minthogy teljes valószínűséggel felszólalásra késztetné még azokat is, kik különben földjeik becslésével és osztályba-sorozásával megelégedve lennének, még rövidebbnek és olcsóbbnak sem látja, mert elkerültetnék a minister szerint 40 millióra menő földrészletek besorozásának a 2-ik és 3-ik fórumon való egészbeni átvizsgálása, és a reájuk vonatkozó egyéni felszólalásoknak a 3-ik fórumon elintézése, de ezen megnyert három tárgyalás helyett az alsó forumokon megmaradó tárgyalásoknak tömege nöTekednék, és befejezésül jönne a correctivumnak fentartott jövedelmi fokozat-kiigazitás, mely mindezeknek eredményeire való tekintettel lenne 3 fórumon át tárgyalandó. Ezeket, mint a ministeriumi előterjesztés lényegére vonatkozókat, általánosságban előrebocsátva, van szerencséje a bizottságnak jelenteni, hogy a javaslatba hozott módosítások iránt következő megállapodásokra jött: A törvényjavaslat 16. §-ának e) pontjára vonatkozó raódositványt a bizottság nem fogadta el, mert a törvénynek olyan értelmezésére szolgáltathatna okot, hogy a tulajdonságaiknál fogva rétekhez hasonlítható legelőknek hozadéka egészen tiszta jövedelemnek vétetnék, s azoknak jövedelme magasabban állapittatnék meg, mint a hason talajú és termékenységü réteké, már pedig ezt gazdasági viszonyaink közt megengedhetőnek nem tartotta a bizottság; — és mert másrészről mindazon legelőkre nézve, melyek a rétekhez parificálandók, mind a melyek nem, világosabbnak látja a bizottság .saját szövegét a módositványi szövegnél, mely esetleg okul szolgálhatna arra, hogy a mely határban
