Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.

Irományszámok - 1872-483. Törvényjavaslat, a erdélyi katonai kórházak után 1873. és 1874-ik évben fizetendő bértöbbletek fedezésére szükséges póthitelről

483. SZÁM. 15 Melléklet a 483. számú irományhoz. Indokok. A Királyhágón túli részekben a beteg katonák részére ott, a hol a katonai kincstárnak e czélra való épületei nem voltak, az előbbi kormányzat, azután pedig az erdélyi kir. biztos jóváhagyása, illetőleg közvetlen befolyása mellett magán és községi épületek béreltettek, de minthogy a katonaság által fizetett szabályszerű bérek a szerződésekben kikötött összegeket nem fedezték, a hiány az akkor ott még fennállott országos járuléki alapból pótoltatott. — Ezen kórházak helye, száma és az érettök legutóbb szerződésszerűen fizetett bérösszeg az .{• alatt mellékelt rovatos kimutatásból tűnik ki. A bérösszegek jelentékeny fölemelése iránt például Marosvásárhelyen 5.000 frtra, a tárgyalások folyairatban voltak, midőn a kórházbértöbbleteknek a képviselőház pénzügyi bizottságának javaslata folytán a honvédelmi minister tárczájából törlése lőn elhatározva. E bérszerződések kötésébe mindenkor maga az illető kormányhatóság közvetve, vagy közvetlenül folyt be, a mennyiben e szerződéseken részint mint egyedüli szerződő fél jelenik meg, részint pedig az illető város kötötte meg ugyan a szerződést és a kormány azt főbb fokon jóváhagyta, de a bérösszeg, vagyis a bértöbblet fizetése mindenütt az országos alapot, illetőleg az államkincstárt képviselő kormányra nehezedett, a községi pénztár minden hozzájárulása nélkül, mely e terhet Erdélyben azelőtt sem viselte. A honvédelmi minister, mint az előbbi kormányhatóságok jogutóda, a felmerült esetekben kénytelen volt ugyanezen álláspontot elfogadni, bár súlyt fektetett arra, hogy a háztulajdonossal ne az államkincstár, hanem a város szerződjék, mindamellett, hogy a bértöbbletnek az államkincstárból utalványozását elvállalni kénytelen volt. Az országos járuléki alapnak az 1868-ik év végével az átalános adóalapba lett beolvasztása és azon körülmény miatt: hogy ezen czélra egyik ministerium költségvetésébe sem volt a szükséges bérpótlék-összeg felvéve, — továbbá azon oknál fogva, mivel ezen összegek fizetését sem a belügy-, sem a pénzügyminister urak elvállalni nem akarták, azoknak kifizetése függőben maradt. A magy. kir. belügyminister a honvédelmi minister azon nézetét: hogy a katonaság beszállásolása és az azzal összekötött kórházak elhelyezése az illető városok terhe lévén, az abból származó költségek az illető város vagy község házi pénztárából lennének fedezendők, — határozottan ellenezte, és a teherviselés egyenlő elosztása elvéből kiindulva, az erdélyi városoknak ily kiadásokkal való terhelését, a melyektől azok még absolut rendszer alatt is meg voltak óva, annyival inkább méltánytalannak nyilvánitotta, mivel a szóban forgó kórházak nemcsak a helyben lévő. hanem a szomszédos községekben és megyékben elhelyezett katonaság betegeinek felvételeire is vannak szánva. A magy. kir. pénzügyminister, kihez ezen költségek viselése iránt szintén felszólalás intéztetett, csak annyiban felelt meg a honvédelmi minister felhívásának, a mennyiben beleegyezését adta P 869-ik október 3-án 37077 itteni 25043|IV), hogy a honvédelmi ministerium részéről e czimen