Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról
516. SZÁM. 205 d) Az angol-osztrák bank aláírási felhívása a keleti vasút 150.067 részvényeire. Ezen aláírási felhivás Bécsből 1869. évi január 23-áról van keltezve (tehát oly időpontról, mikor még alapszabályok nem léteztek, de sőt — mint alább kitűnik — alapszabályi tervezet sem volt benyújtva), s következő aláírással van ellátva: „A szabadalmazott kir. magyar keleti vasút engedélyesei nevében: az angol-osztrák bank." Miután mi következtetéseinkben ezen aláirási felhívásra is súlyt fektettünk, szükségesnek tartjuk ennek lényeges tartalmát a tisztelt részvényesekkel megismertetni. Az aláirási felhivás a pályának egyes szakaszokra való beosztását tartalmazza — felhozza a pálya fontosságát s jövedelmezőségét, — számjelzi a társulati alaptőkét 75,033.750 forinttal oszt. értékű ezüstben vagy 187,584.375 frankkal, és pedig 150.06772 részvény által, melyek nyilvános aláírás alá bocsáttatnak 30,013.500 forint, vagy 75,033.750 frank névértékű összegben, és 150.0677 8 később kibocsátandó kötvény által 45,020.250 forint, vagy 112,550.625 frank névértékű összegben; a részvények névértékét 200 oszt. értékű ezüst forintban, vagy 500 frankban állapítja meg, — megszabja egy-egy 200 o. ért. ezüst forintos vagy 500 frankos részvény kibocsátási árát 320 frankkal aranyban (tehát 64°/ 0-al ezüstben), — meghatározza a befizetés módozatait, — idézi az engedély-okmány némely határozatait, — meghatározza az első 200 frank részletnek befizetési határidejét, s aláirási határidőül 1869-ik év január 29. és 30-át azon kijelentéssel tűzi ki, hogy a kibocsátást meghaladó jegyzés esetén az aláirt összegek arányosan redukáltatni fognak. Ez lényeges tartalma az aláirási felhívásnak, melyből látható, hogy a kibocsátási ár 6 4%-al volt ezüstben meghatározva, hogy jóllehet az angol-osztrák bank az engedélyokmányra hivatkozott, de a Warring testvérekkel kötött s az engedélyokmányt megváltoztató párisi szerződés és bordereauregulaterről legkisebb emlitést sem tett, sőt azt eltitkolta, és hogy az angol-osztrák bank az .aláírást „a keleti vasút engedélyeseinek nevében" nyitá meg, mig az engedélyt a párisi szerződés szerint régen magának engedményeztette. Az aláírás eredménye a részvények túljegyzése volt. c) A keleti vasut-részvénytársaság alapszabályai. Warring egy általa szerkesztett alapszabály-tervezetet 1869-ik február 2-án nyujtá át a m. iormánynak. Az általa kötött párisi szerződés, valamint a bordereau-regulateur akkor még a m. kormány előtt is titokban tartatott, legalább nem leltük nyomát annak, hogy eme szerződések Warring vagy angol-osztrák bank által már akkor hivatalosan közöltetettek volna a kormánynyal. Az alapszabályok ő cs. és apostoli kir. felsége 1869. év február 28-án kelt legmagasabb elhatározása alapján a m. közlekedésügyi ministeriumnak Budán 1869. márczius hó 3-áról kelt 2546. számú leiratával helybenhagyattak, 1869. február 28-ika, illetőleg márczius 3-ika előtt tehát alapszabályok nem léteztek. Ezen alapszabályokból alább mindazon határozatokat kiemeljük, melyeket jelentésünk végkövetkeztetéseire nézve nyomatékosaknak tartunk, — valamint azokat is, melyeket az ellenoldalról a történtek igazolására főleg hangsúlyoznak: Az 1. §. meghatározza, miszerint az ő cs. és apostoli királyi felsége által szentesitett 1868 •évi XLV. törvényczikk és az engedélyokmány alapján a magyar keleti vasút engedélyezése által (tehát
