Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.

Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról

164 516. SZÁM. A bizottság a következő két kérdés iránt véli feladatának véleményt adni: I. Szükséges-, czélszerü- és időszerü-e már a tervezett vonalak kiépítése? (műszaki terv). II. Lehetséges-e és minő formában, a czélbavett engedélyezés kapcsán a társulat pénzügyi zavarán segíteni? (pénzügyi terv). I. Műszaki terv. Az erdélyi és magyarországi vonalak tervezett meghosszabbításáról külön-külön szólnak. A) Erdélyi vonalak. Az oláh pályákkal való csatlakozást illetőleg azon befejezett tényt veszszük számításba, hogy a keleti vasút csak a tömösi és ojtozi vagy uzdi szorosak melletti csatlakozásra reflectálhat. Ennélfogva a társulat által tervezett brassó-bodzai vonal kimarad a számításból. De a társulat által tervezett brassó-ojtozi vonalat sem fogadhatjuk el. Az oláh pályákkal való csatlakozást illetőleg ugyanis a pest-galaczi irányt véve tekintetbe, a következő vonalak közt kell választani: vonal hossza Pest-Galacz 1. Maros-Vásárhely-Gry.-Szt-Miklós, Ghymes 22.4 mértföld 114 mértföld. 2. „ „ Uzd 29 „ 123 3. Ágostonfalva-Gy.-Szt-Miklós „ 10.5 „124 4. Földvár-Előpatak-Ojíoz 12.7 , 125 5. Brassó „ , 13.7 „ 128 6. Brassó-Tömös 3.7 „ 130 „ A maros-vásárhely-ghymesi vonalat csak annyiban vettük tekintetbe, amennyiben e vonalon Pest-galaczi összeköttetés minden többi vonalnál jelentékenyen rövidebb, s a mennyiben e vonal létesítése által a hadászati szempontból sürgetett maros-vásárhely-segesvári vonal mellőzhető volna. Tekintetbe veendő azonban, hogy a ghymesi szoros nem vétetett fel az Oláhországgal kötött egyezménybe, hogy továbbá e vonal kiépítése a maros-vásárhely-uzdi után legtöbb áldozatot igényel, s hogy végre a mi leginkább megfontolandó, e vonal a forgalmat a keleti vasút mostani fővonaláról elterelné. Ugyanezen előnyök és hátrányok veendők tekintetbe a maros-vásárhely-uzdi vonalra nézve is, azon különbséggel, hogy ha stratégiai vonalnak a szászrégen-gy.-szt.-miklós-brassóit fogadjuk el ezen feltevés mellett hadászati előnye ugyan e vonalnak a maros-vásárhely-ghymesénél valamivel nagyobb, de a kiépítendő vonal hosszabb, s a pest-galaczi összeköttetés tekintetében ezen vonal a ghymesivel szemben 9 mértfölddel hátrányban, s a 3. és 4. alatti vonallal szemközt csak 1—2 mértfölddel áll előnyben. Az ágostonfalva-uzdi vonalat emelkedési viszonyai és ugy üzleti hátrányai miatt nem ajánl, hatjuk, mint a melyekkel szemben a pest-galaczi iránynak csekély rövidítése a földvár-ojtozihoz képest, melylyel a vonal egyedül hozható párhuzamba, — tekintetbe nem jöhet. A brassó-ojtozinak mind vonala, mind gest-galaczi irányban hosszabb, mind a vele párhuzamba hozható 4 alatti földvár-ojtozi vonalé, s azért ezt nem ajánlhatjuk. A brassó-tömösi vonalat csak a helyi érdek szempontjából fogjuk még később szemügyre venni, mert e vonal a gest-galaczi összeköttetés leghosszabb, s különben is e vonal Plojestig számítva egyike a legköltségesebbeknek. A földvár-ojtozi vonal legkevesebb áldozatot igényel, de a pest-galaczi irány tekintetében 11, illetőleg csak 1—2 mértfölddel hosszabb a ghymesi, illetőleg uzd-szorosi összeköttetéseknél. E vonal által a forgalom a keleti vasút fővonala számára biztosítva van, s a hadászati érdekből kiépítendő maros-vásárhely-segesvári vonal által a pest-galaczi irány is rövidíttetni fogna.