Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.

Irományszámok - 1872-499. A közmunka- és közlekedésügyi magy. kir. minister jelentése az 1874. év tavaszán megindítható nagyobbmérvü közmunkák tárgyában

499. SZÁM. 93 az átmenő forgalmat ezek magukhoz vonják. Nem felel meg továbbá a méltányosságnak az, hogy mig egyes vidékeken az állami közlekedési eszközök érdekében az állam alig tehet valamit, addig más vidékek egyirányban és egymás mellett kétféle közlekedési eszköz fenntartására vegyék igénybe a közjövedelmeket. Ez okból hozza a ministerium javaslatba, hogy a jelenlegi államutak közül a vasutakkal párhuzamos kiépített útszakaszok legnagyobb részben az állami kezelésből a törvényhatósági kezelésbe bocsáttassanak át, és helyettük a változott viszonyok folytán ma már fontosabb részben kiépülj részben kiépittetlen utvonalak a törvényhatósági kezelésből állami kezelésbe vétessenek át. Miután pedig az ujabban állami kezelésbe átveendő kiépített utak hossza rövidebb, mint a törvényhatóságok kezelésébe átbocsátandó s eddig államilag kezelt utak hossza, az évenkénti útfenntartási adománynál egy bizonyos összeg meggazdálkodható, s ez által az államutak fentartásán kivül az uj utak kiépítésére fordítandó összegek kamatjai és törlesztési hányada az eddigi rendes évenkénti államut építési és fentartási adománynak megfelelő összegből fedezhetők lesznek. A többször említett közlekedési eszközök hálózatáról szóló jelentés 27—48. lapjain indokolta a ministerium, mely utakat kivan előbb vagy utóbb állami kezelésből kibocsátani s melyeket szándékozik államilag kezelni; a nélkül tehát, hogy az egyenes vonalok isméti indokolásába bocsátkoznánk, elegendőnek tartjuk a jelen államuthálózaton mostanra indítványozott változást — hivatkozással az ®tt mondottakra — egyszerűen felsorolni. Állami kezelésből törvényhatósági kezelésbe átbocsátandók lennének ez alkalommal. (6-ik melléklet.) 1. A buda-bécsi államut ujszőny-mosonyi része. 2. A buda-gráczi államutból a buda-eszéki államut kiágazástól Veszprémig. 3. A pozsony-varasdi államut soprony-körmendi része. 4. A mohács-varasdi államut nagy-kanizsa-csáktornyai része.

1

) 5. Zágráb-károlyvárosi államut. 6. Pest-kassa-duklai államut gödöllő-kassai része. 7. Losoncz-zólyomi államut. 8. A debreczen-fehértemplomi államut b.-ujfalu-nagy-szalonta és arad-fehértemplomi része.

2

) 9. A kis zombor-arad-dobrai államutnak arad-dobrai része.

3

) 10. Nagyvárad-kolozsvár-maros-vásárhely-brassói államutnak nagyvárad-kolozsvár és egerfeegy-maros-vásárhelyi része.

4

) 11. Ugyanazon útnak héjasfalva-brassói része. 12. A segesvár-nagy-szebeni államutnak segesvár-medgyesi része. 13. A torda-nagy-szeben-brassói útnak torda-szász-sebesi része. 14. A piski-hátszegi államut. 15. A tapolcza-nagy-kanizsai államutnak keszthely-kanizsai része. 16. A sziget-nagy-bánya-kolozsvári államutnak sugatak-budfalvi része.

5

) ') A kapós vár-nagy-kanizsai szakasz, mely 13 mértföld hosszban egyedüli kongó tégla-ut, ma Magyarországon egyelőre állami kezelésben maradván. 2

) A versecz-fehértemplomi rész azért marad ki, mert e vonalnak Fehértemplomtól Ulmáig való összekötése indit3

) A k.-zombor-aradi rész a Maros teljes hajózhatóvá tétele és vasút létesítéséig államilag kezelendő. 4

) Az egerbegy-kolozsvári szakasz, a tordai szárnyvonal kiépítéséig egyelőre államilag kezelendő. •) A bárdfalva-sugatagi rész, tekintettel az állam sugatagi sóbányájára, egyelőre államkezelés alatt marad