Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-475. A közmunka és közlekedési- és pénzügyi ministerek együttes jelentése a keleti vasut ügyének állásáról
72 475. SZÁM. értelmében kárpótlás lenne nyújtandó, megvizsgáltassanak, s felhivatott egyszersmind az igazgatótanács, hogy az e czélból kiküldendő bizottságba képviselőit nevezze meg. Mielőtt azonban az e czélra alakitott bizottság működését megkezdette volna, az igazgatótanácsnak egy ujabb indítványa érkezett a ministeriumhoz, melyben kérte, engedné meg a ministerium, hogy a gyéres-tordai szárnyvonalat, mint másodrendű pályát, építhesse. A társulat ezen beadványára a közlekedési ministerium 1871. évi augusztus hó 16-án 13055. szám alatt kelt rendeletével kijelenti, hogy miután e szárnyvonal a IV. építési csoportba tartozik, és még a 11. és III. csoport munkálatai is nagyon hátra vannak, nem az a sürgős kérdés, hogy e szárnyvonal mikép épüljön, hanem hogy a társulat a Il-ik és Ill-ik szakasz mielőbbi kiépítése által siessen az engedély-okmány határozmányainak eleget tenni. Felhivatott egyúttal az igazgatótanács, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget, valamint azt, mikép véli abból az egész hálózatot létesíteni, 4 hét alatt mutassa ki, s jelentse fel, mikor hiszi a II. és III. szakaszt a forgalomnak átadhatni. Az igazgatótanács ezen felhívásra október hó 20-án küldöttségileg egy kérvényt nyújtott be a közlekedési ministerhez, melynek hivatalos tárgyalását azonban egyelőre függőben tartatni kérte. Ezen beadványban, mely a társulat építkezéseinek és pénzügyi helyzetének állását, továbbá a fővállalkozónak a társulatra átruházott kártérítési igényeit tárgyalja, az igazgatótanács előadja, hogy a vállalat építési tőkéjének aránytalan leapadását az úgynevezett párisi szerződés hátrányai mellett leginkább a kormány késedelmes eljárása, melynek folytán a kitűzött és számítási alapul vett befejezési határidők tetemesen íullépettek, s a kormány azon határozatai okozták, melyekkei az engedély-okmány határain tul menő munkákat követelt ; végre pedig a rendkívüli helyi s időjárási viszonyok, melyek a munkákat tetemesen megnehezítették s ennélfogva megdrágították. Különben ez alkalommal már az építés befejezésére hiányzó összeget 13,000.000 forinttal mutatja ki, s ennek fedezését ujabb sorozatú, az állam által szintén biztosítositandó társulati értékek kibocsátása által kéri fedeztetni; kijelentvén egyúttal, hogy ezen kérelmének megadása esetén mindazon kártérítési igényeiről, melyeket az idézett emlékirat alapján támaszthatni vél, véglegesen lemond. 1872. évi január végével az építési alaptőke már 2 millió forintra olvadt le. Az igazgatótanács ennek folytán február 6-án tartott ülésében a rendkívüli közgyűlésnek ápril hó 2-án leendő összehívását határozta el, és egyszersmind a kormányhoz egy kérvénynyel járult, melyben kijelenti, hogy építési tőkéjének maradványával az építést legfeljebb márczius hó végéig folytathatja, kéri, hogy a munkálatok folytathatása czéljából nyújtson az állam a társulatnak kártalanítási igényei fejében előlegeket. Ezen kérelem folytán az illetékes ministerek s a társulatok képviselői közt szóbeli értekezletek tartattak, mely alkalommal a kormány tagjai azon nézetnek adtak kifejezést, hogy czélszerübb volna a rendkívüli közgyűlést azon időre elhalasztani, midőn a vasút egy ujabb szakasza is forgalomba tétetett. Ekkor könnyebb lesz kiszámítani, mennyi szükséges még a teljes befejezéshez, és nagyobb lévén a már megnyílt vonalokért tettleg járó biztosított összeg; a hiány fedezésére szükséges kölcsön is könnyebben s kedvezőbb feltételek alatt lesz beszerezhető, és eleje vétetik azon zavaroknak, melyeket az elsőbbségi kötvények tulajdonosai a miatt idézhetnének elő, mert a már megnyitott szakaszokra eső kamatbiztositás az elsőbbségi kötvények kamataira sem nyújt elég fedezetet. Az igazgatótanács ennek folytán 1872. évi márczius hó 4-én kelt beadványában
