Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-473. Törvényjavaslat, a belvizek levezetése körüli eljárásról

473.. SZÁM. 37 területeken tehessék, hazai törvényeink fel nem hatalmazzák, s ennélfogva minden egyes földbirtokos, ki a szükséges munkáknak saját területén való létesítését teljes kárpótoltatása mellett is megtagadná, hagy területek a tetemes vizárnak bevezetését teljesen lehetetlenné teheti; azoknak pedig, kiké czélra egyesülni óhajtanának, a közérdek szempontjából kívánatos könnyítéseket törvényeink meg nem adják, mert az egyesülés módozatait és feltételeit nem szabályozzák. A vizek szabályozására vonatkozó törvényeink ugyanis egyrészt arról intézkednek, hogy a másoknak káros vizépitmények megfelelőleg megigazíttassanak esetleg eltávolíttassanak; ujabbak pedig hatósági engedély nélkül ne emeltessenek; ide vonatkozó határozatokat tartalmaznak különösen az 1751. évi XIV. törvényczikk és 1840. évi X. törvényczikk, másrészt szabályozzák az ármentesitési műveleteket és az ezen czélu társulatok alakulását s ide vonatkoznak az 1807. évi XVII. törvényczikk, az 1836-ik évi XXXVI, az 1840. évi X. és 1871. évi XXXIX. törvényczikk. Mindezen törvényeknek czélja tehát a földterületnek a folyók káros kiöntéseitől való megóvása; de nem tartalmaznak határozatokat, melyek a földeken álló vizek levezetését minden körülmények között lehetővé tegyék. Miután pedig azon munkálatok, melyek földbirtoknak a folyók kiöntései ellen való megvédésére szükségesek voltak, az ország sok részében befejezvék, azon munkálatoknak szüksége, melyeknek czélja a káros belvizeket levezetni, mindinkább előtérbe lép. Az előterjesztett törvényjavaslat egyes határozatainak indokolására, illetőleg elemzésére megemlítendő, hogy a belvizek elnevezésének meghatározása után a 2. és 3. §. kimondja, hogy a földbirtokosnak saját területéről a belvizeket önhatalmilag másnak kárával levezetni nem szabad. E tilalom oly természetes, hogy annak indokolását feleslegesnek tartom. Ismétli és kiterjeszti továbbá a törvény ezen vizek levezetésére is a korábbi, nevezetesen az 1840: X. törvényczikk határozatát, mely szerint senki az ármedret önhatalmilag nem változtathatja; másfelől czélja mindenkit képesíteni arra, hogy földjeit azon belvizek ártalmától, a másoknak ez által netalán okozandó károk teljes kártalanítása mellett megmentse. A törvény főhatározata azonban a 4. §-ban foglaltatik, mely szerint nemcsak valamely terület birtokosai többségének, hanem minden egyes birtokosnak megadatik a jog hatósági engedély mellett, belvizeit másnak területén keresztül is, az illetőnek teljes kártalanítása mellett levezetni. Az előterjesztett törvényjavaslat régibb, nevezetesen az 1807., 1836., 1840. és 1871., törvényczikkektől azon határozatával tér el, mert mindezen törvények vízszabályozási műveleteknek mások területén létesítését csak a birtokosok többségének engedik meg. Indokolva látom azon határozatnak törvényre emelését az által, hogy, miután részint az állam feladatai közé tartozik minden egyesnek lehetővé tenni azt, hogy magát és birtokát az elemi behatások elől védelmezze; e védelem ott, hol a folyók kiöntései ellen kell irányulnia, a legtöbb esetben a mások területének igénybevétele nélkül is lehetséges, mint a saját területén emelendő védtöltések által érheti el; de a viz levezetése a műveleteknek mindig a mentesítendő birtok határain tulterjedését feltételezi. Ezekhez csatlakozik a 9. §-ban felvett azon határozat, hogy a belvizek levezetésére mármár létesített munkák az aránylagos költségek megtérítése mellett mások által használhatók legyenek; szükségesnek mutatkozik ez, minthogy ugyanazon czélból egymás mellett két vagy több hasonczélu mű létesíttessék, és ez által a vizeket levezetőknek felesleges kiadások okoztassanak, az idegen birtokokból pedig e czélra okvetlenül megkívántaiénál nagyobb terület 'szükségtelenül igénybe ne vétessék. A jogosság és méltányosság vétetik fel továbbá a 10. §. azon határozatában, mely szerint az egyesek által létesített vizlevezetési művek költségeihez azok, kik azokból hasznot húznak, utólag haszon aránylag hozzájárulni tartoznak. Ezen méltányos elvet az ármentesitési műveletekre vonatkozó-