Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése
476. SZÁM. 301 a maga idején polgárosítandó határőrvidékre is kiterjeszthető, miután ez jövedelmeit illetőleg sem a kiegyezési törvény létrejötte idejében, sem mai nap sincs egyenlő helyzetben a tartományi területtel, igy tehát a tartomány területen érvényes hozzájárulási kulcs reá nem alkalmazható. Miután igy a kiegyezési törvény 19-ik czikkének értelmében a polgárositott határőrvidékre, vagy egyes részeire a Horvátországba való kekebeleztetésük után csakis annak a tartományi területre nézve megállapított százalék esnék az igazgatási költségekre, ami pedig az eddig tett tapasztalások után sem a jelenben nem elégséges, sem pedig tekintve a határőrvidék sajátságos helyzetét s az annak az adó és más kötelezettségekre nézve biztosított kedvezményeket, a legközelebbi jövőben sem lesz elégséges: miután másrészről ugyanazon törvény határozata szerint Horvátországnak és Szlavóniának kötelessége volna a hiányt saját szézaléki quótájából fedezni, a mit jogosan és méltányosan szintén nem lehet követelni? minthogy Horvátország és Szlavónia csak autonóm szükségleteit és százaléki quótáját képes megállapítani, miután tehát egyelőre a maga idején polgárosítandó horvát-szlavón határőrvidékre nézve egy oldalról sem állíttathatott fel helyes hozzájárulási arány; — az alulirt országos bizottság nincs azon helyzetben, hogy a kiegyezési törvény 19-ik §-ának további fenntartását egész terjedelmében pártolja, miután a szükséges eszközök kikerülésével, a határőrvidéknek és a tartományi területnek egyenlő jövedelmeket s egyenlő terheket tulajdonit; s ez okből iparkodott a horvát országos küldöttség a tiszteit magyar országos küldöttséget arra birni, hogy a kérdéses határozmányt módosítsa, illetőleg kiegészítse oly értelemben, hogy a hozzájárulási kulcs a határőrvidékre vonatkozólag csakis ennek polgárosítása és Horvátországba történt bekebleztetése után különállva állapittassék meg; vagy pedig, hogy a tartomány számára meghatározott kulcs a határőrvidékre azon feltétel alatt terjesztessék ki, hogy ezen százaléki quotának a polgárosítandó határőrvidék igazgatási szükségleteire való elégtelensége esetében ezen hiány fedezése a közös állampénztárt terhelje. A tisztelt magyar ozszágos küldöttség tagjai méltányolva a határőrvidék sajátságos helyzetét g anyagi állapotát, az itt felhozott kívánalmakat és igényeket — ha nem csalódunk — ad referendum vették, és miután a tisztelt magyar országos küldöttség a bizalmas értekezletek és azok eredményeinek tárgyalásába bocsátkozott, alulírott országos bizottság azon alapos reményben lehetett, hogy ezen a tisztelt országos köldöttség tagjaival, valamint a minister elnök ő nagyméltóságával tárgyalt fontos ügyre nézve is, a tisztelt országos küldöttség nézetei vele a hozzá érkezett nuntiumban közöltetni fognak, a mi azonban nem történt meg. Ennélfogva bátorkodunk a kiemelt bizalmas értekezletek ezen oldalát megnyugtatásunk végett oda egészíteni ki, hogy a 19-ik §-ának egy uj, s az itt kifejtett nézeteknek megfelelő törvényhatározmány általi helyreállításához ragaszkodunk. Hogy azonban ez irányban, valamint mind arra nézve, a mire vonatkozólag eddig végleges megállapodás nem érethetett el, végleges és kielégítő határozat hozathassák, van szerencséje az alulírott országos küldöttségnek a magas tisztelt magyar országos küldöttséghez azon tiszteletteljes kérelemmel járulni, miszerint a még fenforgó különbségek szóbeli elintézése végett lehető legközelebbi időben egy közös ülést egybehívni méltóztassék, Pest, 1873. évi június 24-én. A horvát-szlavón országos küldöttség.