Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-468. 1873-ik XXXI. törvényczikk a vakok budapesti intézetéről
408, SZÁM. 23 kivüli elhelyeztetáse kívánatosnak mutatkoznék, akár pedig az intézeti ház eladása bizonyos felmerülhető körülmények nyomán szükségessé válnék: az állam erre is, de csak olyformán jogosittatik fel, hogy az épület nyilvános árverés utján legyen eladható. 10-er. A 2-ik pontban a B., C, D., E. és F. kimutatások nyomán tételezett tőkék, ha kellő helyeni jelzálogi bekebelezéssel árvaszerüen biztositvák, ugy az azok utáni kamatokat az adósok szerződésszerüleg és pontosan fizetik, mennyiben pesti házakra kölcsönözvék az intézeti vagyon tényleges átadásától 4 évig, mennyiben pedig vidéki fekvő birtokokra advák ki 5 évig, az állam által fel nem mondhatók. 11-er. A vakok pesti intézetét kormányzó bizottság az államnak a tényleges intézeti vagyont számadás szerint, valamint a reménylett vagyis várományos vagyont a rendeltetési czél kijelölésével jegyzék mellett adja át. 12-szer. Az intézeti bizottság a kétes behajtásu adóssági tételeket külön jegyzékbe sorozza, s az ezekre vonatkozó okmányokat az államnak az átadáskor a teljes biztosságu kötelezvényektől elkülönözve kézbesiti; a netaláni behajthatlan adósságokat pedig az átadás előtt saját hatáskörében a tényleges intézeti vagyonból leirandja. 13-szor. Az intézeti bizottság az átadás napjától minden alapítványokat és hagyományokat, melyek akár bírósági, közigazgatási vagy bármely más tárgyalás alatt állanak, akár pedig az átadás után keletkezendenek, az állam közvetlen kezelése alá bocsátja: valamint az állam az előbbi időből származott hagyományokért, melyek a létezett törvények nyomán öröklési százalék alá esnek, a megszabási illetéket a hagyományozott, vagy alapított tömegből elégitendi ki. 14-szer. Az állam szavatosságot csak oly kötelezvények, vagy adóssági tételek iránt vállal, melyek az átadás napján a behajtásra nézve még teljes biztosságot szolgáltatnak. 15-ször. Az állam az átadott ingó és ingatlan vagyont csakis a vakok érdekében használhatja, s azt semmiféle más czélra nem fordíthatja. 16-szor. Ha az állam a vakok intézetét idő folytával ismét magán kezelés alá bocsátani óhajtaná, ugy az átvett ingatlant, vagy az a helyett szerzett egyenértéket, avagy az eladási árt, valamint a kezéhez vett tőkéket, állampapírokat, s a leltár szerinti felszerelvényt az alapítók, illetőleg jogutódaik rendelkezése alá visszabocsátani köteles. 17-szer. Az alapitők, illetőleg jogutódaik az ilykép netalán esetleg visszaadandott intézeti vagyonról s annak mikénti kezeléséről szabadon rendelkezendnek ugyan, azonban a vagyont csakis a vakok ügyének érdekében használhatják fel, s igy azt sem más czélra nem fordíthatják, sem maguk közt fel nem oszthatják, sem pedig saját alapitványaikat vissza nem vonhatják, hanem az összes visszavett intézeti magán tulajdont a vakok ügyének szavazattöbbséggel! újbóli berendezésére bocsátani tartoznak. 18-szor. Az állam, illetőleg a vallás- és közoktatási ministerium az intézeti tanári, kezelői- és szolgai személyzet átvételére magát nem kötelezi: ennélfogva a kormányzó-bizottság a jelen szerződés aláírása napján az összes személyzetnek az időre, midőn az állam az intézetet tényleg átveszi, a szolgálatot felmondja: e téren az állam magára csak azon kötelezettséget vállalja el, hogy az esetre ha az intézet átadása folyó 1873. augusztus 1-je előtt történnék, vagy pedig bármely okból ezen határidőn tul húzódnék, a személyzet szerződésileg biztosított járandóságát 1873-iki augusztus l-ig kiszolgáltatja. 19-szer. Az állam az intézet Pest-terézvárosi, királyutczai 902-ik számú, a vakok intézetének nevére irott házat, ugyancsak mint intézeti tulajdont, az országositás eszközlése után azonnal a maga nevére, az intézeti bizottság minden további meghallgatása nélkül, a pestvárosi telekhivatalban át-telekkönyvezteti.
