Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése

476. SZÁM. 283 E szerint tehát a törvény rendeletének ily alkalmazása mellett Horvát-Szlavonország köz­jövedelmeinek 45°/ 0-a 1869-ben 287.213 frt. erejéig nem fedezte a beligazgatási átalányra megálla­pitott 2,200.000 forintot. 1870- és 1871-ben a jövedelmek 45%-a az előbbi évben 121.452 utóbbi évben 33.609 frttal haladta meg azt, mig viszont Horvát-Szlavonországok közjövedelmeinek 55°/ 0-a közös költségeknek a 6*4.407 °/ 0-arány szerint reájuk eső összegét 1869-ben ............... 2,291.771 frt. 1870-ben 2,098.272 „ 1871-ben 3,480.028 „ illetőleg azon összeg levonása után, mely a 45°/ 0-ból beszolgáltatott, mint az általányt megha­ladó összeg 1870-ben .. 1,976.820 frt. 1871-ben 3,446.418 „ erejéig nem fedezte, és azt Magyarország és a közös állampénztár pótolta a fenntebbi nagy összegekkel. Ezen eredmények kettőt bizonyítanak: először azt, hogy midőn az 1868: XXX. törvényczikk Horvát-Szlavonországok közjövedelmeinek 45%-ával rendelte első sorban a beligazgatási átalányt fedeztetni, és csak másod sorban kötötte ki Magyarország részéről azt, hogy a hiányt előlegezze: oly arányban jelelte ki a társországok jövedelmeit a belszükséglet fedezésére, hogy a jövedelmek azon része 1869-től 1871-ig a beligazgatási szükségletre meghatározott összegtől, a 3. év átlagát véve fel, nem nagyon különbözik; mert mig 1869-ben 287.813 frttal maradt mögötte, már 1870-ben 121.452 forinttal, 1871-ben 33.609 frttal haladta azt meg, és igy a 3. évet együtt véve fel, Magyarország összesen 123.751 frtot előlegezett azon különbözet fedezésére, melylyel Horvát-Szlavonországok jöve­delmeinek 45°/ 0-a a beligazgatási átalány mögött maradt, a miből egy évi átlag 40.917 frttot tesz. A második eredmény, melyet ezen számitás elénk állit, az, hogy Horvát-Szlavonországok jövedelmeinek 55°/ 0-a korántsem képes fedezni azon összeget, melyet az adóképesség alapján 1868-an meghatározott hozzájárulási arány szerint fedezni tartoznék, és ezen nagyon jelentékeny összegekre rugó hiányt Magyarország pótolta 1869-től 1871-ig, összesen a legkedvezőbb számitás szerint 7.715.009 frt. erejéig. A' horvát-szlavón küldöttség közös költségekhez való hozzájárulás arányát 2­g7 °/ 0-ra kivánja leszállítani. A bizottság fenntebb kifejtette már, hogy a hozzájárulási arány 1868-ban az egyedüli biztos helyes és igazságos alapra levén fektetve, annak más alapon megállapításához nem járulhat. Az államélet fejlődésével, az anyagi jólét gyarapodásával a közjövedelmek is szaporodnak, és emelkedik az állam adóképessége. Magyarország adóképessége kétségtelenül emelkedett 1868-tól fogva, de Horvát-Szlavonországok adóképessége is fejlődik évről-évre, és ha e fejlődés nem tartana lépést Magyarország adóképességének fejlődésével, az uj hozzájáralási arány megállapítása a törvény­nek nagyon helyes és indokolt intézkedései szerint meg fog történni a törvényben megjelelt határidő lefolyása után, midőn a szt. István koronája összes országai és ő felsége többi királyságai és orszá­gai között a közösügyekhez hozzájárulási arány újból meg fog állapíttatni. Egyébként is Horvát-Szlavonországok ezen tartozásuk fejében tényleg csak annyit fizetnek; a mennyi jövedelmeik azon részéből fentmarad, a mely beligazgatási szükségleteik fedezésére fordit­tatik: és igy a társországok tényleges terheltetését a hozzájárulási aránynak megállapitott százaléka nem vonja maga után. 36*

Next

/
Thumbnails
Contents