Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése

476. SZÁM. 271 „Ezen minőségben a bánnak ö felségéhez intézett előterjesztéseit változatlanul és késedelem nélkül felterjeszti, és csak azon esetekben, a midőn az 1868: XXX. törvényczikk által megállapitott állami közösség vagy az érdekek közössége szempontjából kételyek merülnének fel, a mennyiben azok a bán meghallgatása után nem oszlattathatnának el, terjeszti ő Felsége elé egyidejűleg, de elkülönitve saját, illetőleg a magyar központi kormánynak azokra vonatkozó észrevételeit." A horvát-szlavón küldöttség egy 1872. évi novemberben előterjesztett átiratban a honvédelmi ministerium némely teendőire nézve azon óhajtását fejezte ki, hogy az 1868: XXX. törvényczikk 7. §-ának különben épségben tartása mellett ezen teendők az országos kormány illetősége alá bocsáttassanak, a küldöttség fenntartotta magának, hogy ez iránt formulázott javaslatait később fogju előterjeszteni. Eddigelő ez iránt hivatalos alakban közlemény nem érkezett. Az országos bizottság erre nézve bevárja a horvát-szlavón küldöttség formulázott javaslatát, de már ezúttal kijelenti és hangsúlyozza azt, hogy a honvédelmi minister hatásköre a honvédelem közösségénél fogva kiterjed a magyar állam minden részére, és eljárása a magyar korona minden országaiban egyenlő elvek szerint szabályozandó. A honvédelmi minister a közös védtörvények végrehajtója is, és az őtet megillető hatáskörét megszorítani az országos bizottság ez okból sem tartja lehetségesnek. A bizalmas értekezletekben a horvát-szlavón küldöttség tagjai aggályokat fejezték ki arra nézve, hogy az 1868: XXX. törvényczikk 8-ik §. azon részében, mely rendeli, hogy a Horvát-Szlavonországok területén fekvő államföldbirtok eladásához a horvát-szlavón országgyűlésnek beleegyezése is szükséges, áll amföldbirtokot nevez meg, és nem emliti fel külön az államerdőket. A bizottság ezen aggályokat nem tartja indokoltaknak, mert az „államföldbirtok" átalános kifejezésben természetszerűleg az államerdők is bennefoglaltatnak A t. horvát-szlavón bizottsággal folytatott értekezletek folyamában a bizottság tagjai azon kivánatot fejezték ki, hogy az 1868: XXX. törvényczikknek 52. §-a kihagyassék. Ezen §-ban kimondatik, hogy a bán polgári méltósága jövőre különválasztatik a katonaitól és szabályul állittatik, hogy ezentúl Horvát-Szlavonországok polgári ügyeire katonai egyén befolyást ne gyakorolhasson. * Az országos bizottság a §-nak egyszerű kihagyásához nem járulhat, mert azon elvet, hogy a báni méltóság semmi katonai hatósággal nem egyesithető, helyesnek tartja és fenntartandónak véli. A horvát-szlavón küldöttség t. tagjai még azon óhajt fejezték ki, hogy az 1868: XXX. törvényczikk 53. §. is kihagyassék. Ezen §. első két sora, melyekben kimondatik, „hogy a bán ezután is HorvátSzlavon- és Dalmátországok bánja czimmel él" nem maradhatnak ki azon okoknál fogva, melyeket az országos bizottság fenntebb előadott. A §. további részének változatlan fenntartásához azonban az 53. §. kijelenti, „hogy a bán a báni hivatal mindazon előjogait és méltóságait élvezi, a melyek uj