Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése

476. SZÁM. 259 A bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a honosítás ügye a közösügyek közül ki nem vétethetik, mert Horvát-Szlavonországokban is csak azon feltételek alatt válhatik valaki honpolgárrá, mint Magyarországban és viszont. Ennélfogva a hono­sítás feltétlenül a magyar állam közösügye és annak szabályozása csak a közös országgyűlést illetheti meg. A községi illetőség szabályozásának kérdése, melyet a horvát-szlavón bizottság javaslatának indokolása a honosítás alatt érteni látszik, különbözik a honosítás ügyétől, az illetőségnek szabályozása a társországok auto­nóm jogkörébe tartozik. A 4-ik §. utolsó részében végre még egy eltérést tartalmaz a törvény­től, a mennyiben azt mondja, hogy a kereskedelmi, tengerészeti és váltójog kö­zössége nem csorbíthatja a társországok törvényhozási jogait a törvénykezésre nézve. Az 1868: XXX. törvényczikk 47. és 48. §§-ai világosan és határozottan megóvják a társországok autonóm jogait az igazságügyre nézve ugy a törvény­hozás, mint a végrehajtás körében, a tengerészeti jog kiszolgáltatását azonban közösügynek tartotta fenn a bizottság a törvény ezen rendeletétől eltérni és azt módosítani nem tartaná czélszerünek. A mi a javaslat 3. és 4. §§-ainak többi részét illeti, melyben több eltérés van az 1868: XXX. törvényczikk 9. és 10. §§-aitól, az országos bizottság a tör­vény eredeti szerkezetének változatlan fenntartásához ragaszkodik. A 8. §. az 1868: XXX. törvényczikk értelmében a polgárosított határ őr vidéki területre eső képvisel ők szám át 5-ben állapítja meg. Horvát-Szlavonországok ugyanis 960.193 lélekből álló népessége után 29 képviselőt küldenek, ennélfogva a polgárosított területnek 165.014 lélekből álló népessége után az arány 4'983%-ot tevén, ezen területre az 1868: XXX. tör­vényczikk 33-ik §-a értelmében 5 képviselő esik. A bizottság ennélfogva a javas­lat ezen §-át elfogadja az 1868: XXX. törvényczikk 32-ik §-a rendeleteinek fenntartása mellett. A 9-ik §-ban a javaslat az 1868: XXX. törvényczikk 34-ik §-ának azon rendeletét indítványozza módosittatni, melyben a törvény kimondja, hogy azon esetre, ha a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés időközben feloszlattatnék, Horvát­Szlavon- és Dalmátországok képviselői mindaddig tagjai maradnak a közös ország­gyűlésnek, mig az ujolag egybehívott horvát-szlavon-dalmát országgyűlés uj kép­viselőket választ. A javaslatba hozott módosítás abból áll, hogy a horvát-szlavón ország­gyűlés bezárása vagy megbízásának lejárta előtt történt felosz­latása esetében a horvát-szlavón képviselők országgyűlésük be­zárása vagy feloszlatása napjától számítva még további 4 hóna­pig maradnak tagjai a közös országgyűlésnek. A horvát-szlavón küldöttség a fennálló törvény ezen módosításával biztosíté­kot akar szerezni arra nézve, hogy a társországok alkotmányos autonóm jogaik­nak gyakorlatában nem akadályoztatnak. Az országos bizottság kész a társországoknak e részben biztosítékot nyújtani, 33*

Next

/
Thumbnails
Contents