Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése

476. SZÁM. 253 közösügyi költségekből és az államadósság törlesztendő kamataiból Horvát- és Szlavonor­szágra a horvát-szlavón határőrvidékkel együtt eső összegeket a közös állampénztárba havi részletekben rendesen beszolgáltatni köteleztetnék. A közvetett adók, egyedárusságok, pénz­ügyi szabályzatok stb. rendszerében a közös törvényhozás megtartása mellett nem lenne semmi különbség. A pénzügyek ilyetén elkülönzése nem képez akadályt arra nézve sem, hogy az ál­lami intézmények némely ágai az amúgy is közös vámügygyei együtt ezentúl is közös szám­lára és ellenőrzés mellett kezeltessenek, a mennyiben ez szükségesnek vagy legalább kívá­natosnak mutatkoznék. A pénzügyek elkülönzése által főleg azon megbecsülhetlen jótétemény éretnék el, hogy a szövetséges országok állami közössége tartós és szilárd alapot nyerne, miután az érdekek kölcsönös tisztelete a nemzetek és országok közt a legerősebb kapcsot képezi. JX pénzügyi igazgatásnak e helyütt kiemelt elkülönzése egyébiránt nem csak Hor­vát- és Szlavország, hanem Magyarországnak is érdekében állana, mivel ez által a közös kormány teendőinek megkevesbedése folytán tetemes megtakarítás eszközöltetnék, és Magyar­ország azonfölül Horvát- és Szlavonországban az államutak fenntartásának gondjától is me­nekülne, mi által egyszersmind a Horvát- és Szlavonországban uralkodó közvélemény által támasztott kellemetlen, habár nem egészen alaptalan panaszoknak: „hogy t. i. a közös kor­mány Horvát- és Szlavonországban a közlekedési eszközök fenntartására igen keveset for­dít", eleje vétetnék, miután ugyanazoknak fenntartása a jövőre nézve az autonóm kor­mányra háramlana. Végre a horvát-szlavón országos bizottság távol van azon hittől, mintha a tisz­telt magyar országos bizottság anyagi előny tekintetéből akarná ellenezni a pénzügyi igaz­gatás elkülönzését, annál is inkább, mert magyar részről oly felszólalások történtek, hogy Magyarország Horvátországból semmi anyagi hasznot sem akar húzni. Mindez a horvát-szlavón országos küldöttséget azon hitre jogosítja fel, hogy in­dítványa a pénzügyi igazgatás elkülönzését is ennek megfelelőleg a kiegyezési törvény hatá­rozmányainak módosítását illetőleg igazolt. A mi még más ügyeknek, mint például a honossági jog iránti törvényhozásnak B-hez. továbbá a posta- és távirdai igazgatásnak stb. a „közösök" sorából leendő kivételét illeti: az első az ország viszonyaihoz alkalmazandó, tehát az országos törvényhozáshoz lesz utasí­tandó, az utóbbiaknak az autonóm kormány által leendő igazgatása pedig a czélbavett pénz­ügyi igazgatás elkülönzésétől feltételeztetik. A javaslat 8-ik § - á h o z. Az öt képviselő az érvényben fennálló kulcs szerint a polgárosított terület lakos­ságára esik, mi számadatokkal kimutatható. A javaslat 9-ik §-ához. Ezen határozmánynyal Horvát- és Szlavonország országos alkotmányának csorbit­hatlan föntartására szükséges biztosítékot akarja megnyerni, mi Horvát- és Szlavonország múltjának, valamint a kiegyezési törvény 69-ik §-ában foglalt határozmánynak tökélete­sen megfelel. Á

Next

/
Thumbnails
Contents