Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-462. Törvényjavaslat, a középtanodai oktatásról

392 462. SZÁM. átvett növendékekkel a gymnasiumok és reáltanodák teszik, mert a középtanoda létének egyedüli oka törekvésének egyedüli czélja az egyetemi és műegyetemi tanulmányokra való előkészités, továbbá a a gymnasiumok és reáltanodák tanárai az egyetem és műegyetem növendékei s ott nyert képesitésük által magukban az illető fő tan ódákban is oktathatnak. III. Az állami középtanodák közigazgatása. 28., 29. §§. A 28. §. határozata a középtanodák szervezetének természetéből s országos voltából önkényt következik, a mi pedig a 29. §-t illeti az ország közművelődési érdekeinek számbavételével a ministemek nem csak joga, hanem kötelessége a törvényhozásnak jóváhagyása mellett középtanodákat felállítani. Az által, hogy az egyes tanintézetek felállításához a törvényhozásnak a költségvetés alkalmával nyilvánítandó jóváhagyása szükséges, az ország biztosítva van, hogy a kormány nem intézkedhetik önkényesen sem a középtanodák létszámának szaporítása, — sem azoknak az egyes vidékeken való netán czélszerütlen elhelyezésére nézve. Másfelől pedig azáltal, hogy az országgyűlésen nem egészen előlegesen tárgyaltatik minden szervezett egyes középtanoda felállítása, a kormánynak is meg van adva az ügy érdekéből szükséges szabad működhetési tér. 30. §. Hogy az állami intézeteknél tandíj fizettessék, nem szorul indokolásra, a törvényben azonban azon intézkedést véltem felveendőnek, mely szerint a minister a helyi viszonyokat és körülményeket tekintetbe véve, annak magasságát időről-időre meghatározza. — Hogy a tandij elengedése czéljából a szegény jó erkölcsű és jó előmenetelü tanuló mind eddig, ugy ezentúl is tekintetbe fog vétetni, felesleges kiemelnem. 31. §. A mint a magyar állam, mely minden vallású és nemzetiségű egyénre egyaránt terjeszti ki boldogító és áldást hozó gondoskodását és figyelmét, csakis felekezet nélküli jelleget viselhet, ép ugy kell, hogy az ezen állam által fenntartott tanodák ezen jelleget feltüntessék. Azért is az állam nem avatkozhatik az egyes felekezetű tanulók hitoktatatásába, de igen is arra ügyelhet, hogy ki-ki hite és vallása szerint, a vallásos oktatást saját vallásbeli tanitóitól nyerje, a miről gondoskodni a szülők, gyámok, hitfelekezeti községek és elöljáróságok joga, ugy mint kötelessége lévén, ezek tartoznak ezen oktatás költségeit is viselni, minélfogva a kirendelt hitoktatók azért az államtól díjazásra igényt nem tarthatnak. A 32., 33. és 34. §. nem kivan indolást. 35. §. Tekintve 1-ör, hogy a nem-állami nyilvános középtanodáknál alkalmazott és alkalmazandó rendes tanárok ugyanazon képesitést tartoznak kimutatni, mint az állami középtanodák tanárai; 2-or, hogy a hazai tanügy és közművelődés előmozdítására csak ugy közreműködnek, mint az állami tanárok, a méltányosság megkívánja, hogy a törvény által határoztassék meg, miszerint a törvény követelte képesítéssel bíró és rendes tanári minőségben valamely nem-állami középtanodánál működő rendes tanárnak az ott töltött évei, ha az állam szolgálatába lép, beszámíttassanak. 36., 37. §. Minthogy az állam kötelessége a közművelődés előmozdításáról gondoskodni, természetes, miszerint összes középtanodáinknak felelős kormányunk felügyelete alatt kell állniok. A kormány az állami középtanodák felett rendelkezési és felügyeleti, a nem-állami nyilvános és magán-tanintézetek felett pedig főfelügyeleti jogát és tisztét kellő eredménynyel csak ugy gyako-