Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

366 461. SZÁM. zen, — ha, mondom, még ily esetben is szabadság van engedve, hogy ugy rendezhesse be tanulmányait, a mint ezt viszonyaival és hajlamaival leginkább megegyezőnek találja, — s a fenntebb emiitett kellékeket és feltételeket megállapító szigorlati rend és államvizsgálati szabályzat egyedül csak an-a való, hogy a sok tekintetben tájékozatlan hallgatónak irányul szolgáljon tanulmányainak berendezésére, hogy a kivánt kellékeket és feltételeket annak idejében igazolhassa, ily határozatok által a tanulási szabadság egyátalában megszoritottnak nem tekinthető. A hallgatók, légyenek azok rendesek vagy rendkívüliek, igényt tarthatnak arra, hogy bizonyos időszakokban (az eddigi szokás szerint félévenkint) az általuk választott előadások látogatásában tanúsított szorgalomról és előmenetelről bizonyítványt nyerjenek, ennek megbirálására szolgálnak a hallgatókkal tartott értekezések (collegiumok), szolgálnak továbbá az írásbeli feladványok kidolgozása s az intézetekben, koródákban való működés. Az ezek körüli eljárás módozatának megállapítása, miután nem csak az egyes tudományszekok szerint különböző lehet, hanem a viszonyokhoz és tett tapasztalásokhoz képest gyakoribb változásnak is lehet kitéve, a tudománykarok meghallgatása mellett a 23. §. szerint a közoktatásügyi ministernek van fenntartva. 24., 25., 26., 27. §§. A mi a tudori szigorlatokat illeti, a jog- és államtudományi szigorlatok elválasztására nézve már fenntebb a 6. §-nál adtam elő nézetemet. A bölcsészeti-, nyelv- történettudományi karoknál, a melyeknél mint a tudományegyetem legkiválóbb képviselőinél, a tanulási szabadságnak — ha az csakugyan éltető szelleme és jellege az egyetemi tudomány-mivelésnek, tudósok és. tanárok képzésénél leginkább van helye, s a melyeknél a tudomány művelését, s ennélfogva a tudományjelöltek erre vonatkozó választását korlátok közé szorítani nem lehet, e tekintetben egyedül saját hajlamuk lehetvén irányadó; a tudori szigorlatok tárgyainak választását azon módozat mellett, mely a törvényjavaslatban megállapíttatik, nézetem szerint egészen és kizárólag a tudorjelöltre kell bizni, s e tekintetben a hol egyedül csak a tudományos készültségnek igazolása és elismerése forog kérdésben a nélkül, hogy ez a közéletre ható bármi igényeket és jogokat adna, korlátozásnak helye nincsen. Az orvosi szigorlatok körül az eddig fennállott sebészeti magister- és patrónus fokot, mint a melyek a tudomány jelen követelményeinek már nem felelnek meg, — megszüntetendőnek vélem. A 24. §. a fentebbieken kívül azon határozatot is foglalja magában, mely szerint tudori szigorlatoknál csak a rendszeresen alkalmazott tanárok vizsgálhatnak, s ennélfogva a magántanárok szigorlatoknál vizsgáló joggal nem birnak, — a mint a külföldi egyetemeken is, hol ezen intézmény már oly üdvös eredményeket szült, a magántanárok sehol sincsenek tudori szigorlatoknál a vizsgálás jogával felruházva. A magántanári intézmények ugyanis egyik főczélja, hogy szakképzett egyetemi tanárok növeldéje legyen, s hogy ehhez képest a rendszeresen alkalmazott tanárok mellett azoknak, kik magukat a tanításra hivatottaknak érzik, ezen hivatásuk megkísérlésére, illetőleg képességük kitüntetésére minden időben egy kiváló tér nyittassák. Egy másik czélja ezen intézménynek az, hogy a szűkebb körű tan — és időszakonkint felmerülő tudományos — különszakok (specialitások), melyek körét magántanár képesítése alkalmával benyújtott tanterv rajzábon saját tetszése szerinti bármi szűk terjedelemre szoríthatja, s melyek mindegyikére az állam nem nevezhet állandó tanárt, -művelőkre és tanítókra találjanak. Ebből önkényt következik, hogy a magántanárok képesítését nem lehet azon igényekhez kötni, melyek a rendszeresen alkalmazott és az állam által fizetett tanárok választásánál irányadók,