Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-455. P. Szathmáry Károly határozati javaslata, a tudomány és műegyetemi ifjuság olvasókörének két év lakbér gyanánt 3000 frtnak a költségvetésbe leendő felvétele iránt - 1872-456. Jelentése a földadó szabályozásáról szóló 1873-ik évi törvényjavaslat átvizsgálására kiküldött országgyülési bizottságnak

456. SZÁM. 46. §-.-"• A fentérintett kiigazítások eszközlése végett, a pénzügyigazgatóság a jelenlegi katasteri munkálatokat kerülete minden községében négy héten át közszemlére kitéteti, s egyúttal a községben helyi szokás szerint közzéteendő hirdetményben a földbirtokosokat felszóllitja, hogy a tettleges állapotot, a mennyiben az a földadó-munkálatokban foglalt beigtatásoktól eltér, a kellő adatokkal támogatva, a községi elöljáróságnál jelentsék be. A pénzügyi közegek az idő letelte utánra minden községben határnapot tűznek ki, s arra a községi elöljárókat s azok által az érdekelteket meghívják. Ez alkalommal az előleges bejelentések és az ekkor felmerülő nehézségek megvizsgáltatnak, s az érdekeltek jelenlétében és közreműködésével elintéztetnek. 47. §. A térfogat kiigazítása, illetőleg a birtokosok arra vonatkozó bejelentései helyességének ellenőrizése ott, hói a részletes kataszteri felmérések már megtétettek, ezen felmérési munkálatokat, a hol a részletes felmérés még nem eszközöltetett, a tagositási munkálatok ezekhez tartozó va,gy más földkönyvek és térképek, s a hol ezek sincsenek, a tényleg fennálló földadó ideiglen behozatala alkalmával készített concretalis térképek és egyéb segédadatok alapján történik. E czélból közhatóságok és magánosok tartoznak a birtokukban lévő térképeket, földkönyveket, vagy az azokból készült kimutatásokat a kiigazítással megbízott közegeknek téritvény mellett kikiszolgáltatni, vagy azoknak megtekintésére s lemásolására módot nyújtani. Az állam az átadott okiratok épségben tartása- és visszaszolgáltatásaért felelős. 48. §. A járási bizottság mindjárt megalakulása után egy járásbecslőt választ, ki a 49. és 50. §§-ban körülirt teendőknél a becslőbiztossal együttesen eljár. Ott, hol a járás több osztályozási vidékre osztatik, (13. §.) minden egyes osztályozási vidékre külön járásbecslő választható. 49. §. E közben a becslők elkészítik a járás gazdasági leírását, melyben mindenesetre elősorolandók a járás kiterjedése, határai, községei, földrajzi fekvése, égalji viszonyai, talajának átalános jellege, ennélfogva művelhetésének könnyű, vagy nehéz volta, a rajta előállítható termékek nemei, az elérhető termések nagysága, azoknak szokásos árai, a járásban szokásos gazdálkodási rendszer, az igás és kézi napszámok bére, a talaj termőképességét fokozó és biztosító mesterséges csatornák, védtöltések vagy azokat csökkentő vadvizek, földárak vagy vízállások, a közlekedési eszközök és a piaczi viszonyok, a járás népességének arányai szokott foglalkozási módja, a földbirtok megoszlása kis és nagy gazdaságokra. Kimutatandó továbbá a kis- közép- és nagybirtokok vagy egyes mivelési ághoz tartozó földrészletek adásvevési ára a legközelebbi 6 év középárai szerint, valamint az ezekért holdankint fizetni szokott haszonbér is, mely adatok nem az egyes birtokok jövedelmezőségének megállapítására, hanem azon czélból használandók, hogy a járások és majdan a kerületek közötti arány megítélésénél tájékozóul szolgáljanak. A leirás adatainak helyességét a járásbizottság megvizsgálja, azokat olyanoknak kijelenti, esetleg pedig kijavítja, s az igy megállapított járásleirás alapján eldönti, vájjon több osztályozási vidékre legyen-e a járás elkülönítendő, s ha igen, mennyire. 320