Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-455. P. Szathmáry Károly határozati javaslata, a tudomány és műegyetemi ifjuság olvasókörének két év lakbér gyanánt 3000 frtnak a költségvetésbe leendő felvétele iránt - 1872-456. Jelentése a földadó szabályozásáról szóló 1873-ik évi törvényjavaslat átvizsgálására kiküldött országgyülési bizottságnak

456. SZÁM. 315 b) Kertek terméséül vétetik a zöldség, gyümölcs, és esetleg fütermés; a miből gazdálkodási költség fejében az ültetésre, müvelésre és őrizésre szükséges napszám, és a vetőmagra, illetőleg ültetményekre és trágyázásra szükséges kiadás vonandó le. Virágos kertek a hasonló talajú és fekvésű haszonkertek módjára becsülendők meg. c) Rétek terméséül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miből művelési költség fejében a kaszálásra, gyűjtésre, behordásja és összerakásra szükségelt gyalogés igás napszámok költségei vonandók le. d) Szőlők terméséül az összes gyümölcs, szőlő, illetőleg must- és törkölytermés vétetik, a miből művelési költség fejében a kapálásra, metszésre, kötésre, kocsolásra, szüretelésre és őrizésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésitésre és a telek épségben tartására szükséges művekre fordított költség vonandók le. e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésű és talajú rétekkel egybehasonlitva állapítandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más művelési ágba nem alkalmas legelők az azokon eltartható lábasjószág száma s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkint mennyi ideig képesek eltartani. f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a tő-árt számítva) és az erdei mellék-haszonvételek, u. m. a legeltetés, a mag, a kéreg, és a gubacs; a miből művelési költség fejében az erdőtenyésztésre, ápolásra s erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le. Gesztenye, eperfa és hasonnemü ültetvények a körülményekhez képest és használatuk

; módja szerint a gyümölcsös kertek, vagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendők meg. g) Nádasok terméséül, a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi- és igás napszámra fordított kiadás vonandó le. h) Mulató-kertek és a lakások körül lévő parkok a legjobb minőségű rétek, a vadaskertek a legjobb minőségű erdők módjára becsülendők meg. 17. §. A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részén szokásos gazdálkodási rendszer alapján, szőlőknél az utolsó 15, egyéb művelési ágaknál pedig az utolsó 10 év eredményéből számíttatik ki. 18. §. A gazdálkodási költségek kiszámításánál a napszám és anyag értékének átlaga a jelen törvény hatálybaléptét megelőző hat év középáraiból számíttatik ki. A munkaár átlagának kiszámításánál azonban a kivételes körülmények, például vasúti vagy más nagyobbmérvü építkezések által ideiglenesen előidézett áremelkedések számításba nem vétetnek. Oly vidéken, a hol a napszám egészben vagy részben természetben szolgáltatók ki, a természetben kapott díjazás pénzértékre számítandó át. Oly földterületeknél, melyeknek jelen termőképességükben tartása folytonosan különös költségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodás elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák és készülékek, vízmosások, zuhatagok és hószakadások elleni védművek, a határvidék, és a telek vagy a telek egy részének művelhető állapotban tartására szükséges töltések és árkok stb. fenntartására szükségek s költségek a rendes gazdálkodási költségekbe számitandók. 19. §. A becslésnél a termények árául az utolsó hat év alatt fennállott árak átlaga veendő. . .' ,.< 40*