Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-443. Törvényjavaslat, a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárositásának törvénybe iktatásáról és a polgárositás folytán szükségessé vált más intézkedésekről

262 443. SZÁM. 443. szám. Törvényjavaslat a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosításának törvénybe iktatásáról és a polgárosítás folytán szükségessé vált más intézkedésekről. (A képviselőház által elfogadott szöveg.) 1. §• Miután ő felsége 1872. június 9-én kelt legfelsőbb nyilakozványával a katonai határőrrendszert a bánsági határőrvidék és a titeli határőrzászlóalj területén megszüntette, s ezen részek Magyarországhoz törvényhozási és kormányzati tekintetben tettleg visszacsatoltattak, a visszacsatlás törvénybe iktattatik, s ezen részek beosztása, közigazgatási és törvénykezési rendezése és a törvényhozásban való képviseltetése iránt a következők rendeltetnek: 2. §. Az 1. §-ban emiitett határőrvidéki részek számára ő felsége által kibocsátott s ezen részekben jelenleg is érvényben lévő legfelsőbb intézkedéseknek, jelesen: a) az 1871. június 8-án ily czim alatt: törvény a határőrvidéki városi és falusi községek szervezéséről kibocsátott legfelsőbb intézkedésnek és az ugyanakkor kibocsátott falusi községi rendtartásnak. b) a határőrvidéki népiskolák oktatási ügyeiről, ezen iskolák számára való tanítók és tanítónők kiképeztetéséről, a népiskolákban alkalmazott tanítók jogviszonyainak szabályzásáról, s a határőrvidéki iskolai felügyeletről szintén 1871. június hó 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek; végül c) &z 1872. június 9-én kelt, s a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj területének a katonai közigazgatásból polgári igazgatás alá helyezése iránt kibocsátott királyi leiratnak s ugyanezen napon kiadott királyi rendeletnek mindazon határozatai, melyek nem az 1868: XXX. törvényczikk szerint közös törvényhozás tárgyát képező viszonyokról rendelkeznek, a mennyiben azokon e törvény változást nem tesz, jelen érvényükben továbbra is megmaradnak. A volt román-bánsági ezred és a volt szerb-bánsági ezjred tizenkettetik százada, vagyis a mostani karansebesi, tergovai, bosoviczai és orsovai szolgabírói járások Szörény vármegye elnevezés alatt külön Önálló törvényhatósággá egyes ittetnek, melynek székhelye Karansebes. 4. §. A volt szerb-bánsági ezred kilenczedik, tizedik és tizenegyedik századainak területe, Gaitasol község kivételével, valamint az ezen ezred hatodik századának a Karas folyó balpartján fekvő része, vagyis a jelenlegi fehértemplomi szolgabírói járás Krassó vármegyébe bekebeleztetik.