Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.
Irományszámok - 1872-442. Ministerelnök előterjesztése, Magyar- és Horvát-Slavonországok közötti leszámolás tárgyában
234 442. SZÁM. Az országgyűlés költségei iránt, az autonóm kormány abbeli kivánatát fejezi ki, hogy csakis az elnök, hivatalnokok és szolgák állandó fizetései s az irodák költségeinek megfelelő közös költség része számittassék a 64. 407 , 799 °/ 0 mint Horvátország járuléka terhére. — mig a horvát képviselők napdijai s szállás pénzei, csakis a közös országgyűlésen okvetlenül szükséges jelenlétük tartamára, mint külön kiadás Horvátországnak bruttó-bevételeiből teljes összegükben leszámítandó. A bizottság többsége nem csatlakozhatik az autonóm kormány képviselőjének ezen nézetéhez. Mindkét nézet ugyan megegyezik abban, hogy az országgyűlés a kiegyezési törvény értelmében közös; a vélemények azonban mégis annyiban térnek el, hog) az autonóm kormány képviselője fenntebbi kivánata szerint két tényezőt jelöl meg a hozzájárulási hányad kipuhatolására; mig a többség a törvényes hozzájárulási százalékot valamennyi központi közegre nézve már elfogadott módozat szerint; az országgyűlésnek összes költségei után kívánja számíttatni, s ez eljárást annyival indokoltabbnak találja, mert az országgyűlés nem közös tárgyalásainak s teendőinek költségei is már az okból sem különíthetők el, minthogy ^megtörténhetik, hogy a horvát képviselők jelenléte egy és ugyanazon naponf részben szükséges, részben nem szükséges, azonkívül a horvát képviselőknek a közös országgyűlésre történt behivatásuk folytán, a napidijak és szálláspénzek akár őket közösen érdeklő, akár csupán Magyarországot és Erdélyt kizárólag érdeklő ülésekben vagy részt vesznek, avagy elmaradnak, tényleg kiszolgáltatnak. De az országgyűlés ily vegyes természetű tárgyakat egy és ugyanazon ülésben tárgyaltatván, az elkülönítés lehetetlen. A horvát-szlavón aut. kormány a közösnek jelölt selmeczi erdész- és bányász-akadémiát nem kívánja közösnek tekintetni, mert Horvátországnak közösen saját erdész-iskolája van s a bányajog a zágrábi jogakademiában előadatik. E kérdésre nézve a többség megmarad az előbbi ülésben nyilvánított nézeténél, mert a bányajog minden magyar jogakademiában s a pesti egyetemben is előadatik, mig ellenben a selmeczi bányász- és erdészakademiában a magasabb erdész tudományon kivül a bányamüvelés technikai tekintetben adatik elő s a pénzügyministerium bányász-szakmája részére alkalmas hivatalnokok, a közös pénzverési s bányász-szakmára pedig szakférfiak képeztetnek. Az autonóm kormány továbbá a pesti hajózási iskolát sem ismeri el közösnek, mert Horvátországnak Buccariában saját hajózási iskolája van, melyet saját, költségén tart fenn. A többség erre nézve is előbbeni álláspontjánál marad, mert az autonóm. kormány tengerész-hajózási iskoláról szól, mig a pesti intézet, folyam-háj ózásiiskola és azonkívül Magyarország Fiumében, tengeri-hajózási akadémiát szintén fenntart, mely előlegesen közös intézetnek nem tekintetik. Az autonóm kormány a statistika és népszámlálás költségeit sem tekinth e ti közöseknek, mert az ebbeli teendők, természetüknél fogva s a kiegyezési törvény 48. §-a értelmében, ugy törvényhozás, mint végrehajtás tekintetében az autonóm kormány hatáskörébe tartoznak. A bizottság többsége e tekintetben i s eredeti nézete mellett marad, mert a statistikai felvételek és összeállítások szabályai nem az egyes törvényhozó testű-
