Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-429. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a „bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárositásának törvénybe iktatásáról és a polgárositás folytán szükséges más intézkedésekről” törvényjavaslatról

186 429. SZÁM. Melléklet 429. számú irományhoz. Törvényjavaslat a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosításának törvénybe iktatásáról és a polgárosítás folytán szükségessé vált más intézkedésekről. (A központi bizottság szövegezése szerint.) 1. §• Miután ő felsége 1872. június 9-én kelt legfelsőbb nyilakozványával a katonai határörrendszert a bánsági határőrvidék és a titeli határőrzászlóalj területén megszüntette, s ezen részek Magyarországhoz törvényhozási és kormányzati tekintetben tettleg visszacsatoltattak, a visszacsatlás törvénybe iktattatik, s ezen részek beosztása, közigazgatási és törvénykezési rendezése és a törvényhozásban való képviseltetése iránt a következők rendeltetnek: 2. §. Az 1. §-ban érintett határőrvidéki részek számára ő felsége által kibocsátott s ezen részekben jelenleg is érvényben lévő legfelsőbb intézkedéseknek, jelesen: a) az 1871. június 8-án a határőrvidéki városi és falusi községek szervezése iránt kibocsátott törvény s falusi községi rendtartásnak. b) a határőrvidéki népiskolák oktatási ügyeiről, ezen iskolák számára való tanítók és tanítónők kiképeztetéséről, a népiskolákban alkalmazott tanítók jogviszonyainak szabályzásáról, s a határőrvidéki iskolai felügyeletről szintén 1871. június hó 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek; végül c) az 1872. június 9-én kelt, s a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj területének a katonai közigazgatásból polgári igazgatás alá helyezése iránt kibocsátott királyi leiratnak s ugyanezen napon kiadott királyi rendeletnek mindazon határozatai, melyek nem az 1868: XXX. törvényczikk szerint közös törvényhozás tárgyát képező viszonyokról rendelkeznek, a mennyiben azokon a jelen törvény változást nem tesz, jelen érvényükben továbbra is megmaradnak. 3. §. A volt román-bánsági ezred és a volt szerb-bánsági ezred tizenkettetik százada, vagyis a mostani karansebesi, tergovai, bosoviczai és orsovai szolgabírói járások Szörény vármegye elnevezés alatt külön önálló törvényhatósággá egyesittetnek, melynek székhelye Karansebes. 4. §. A volt szerb-bánsági ezred kilenczedik, tizedik és tizenegyedik századának területe, Gaitasol község kivételével, valamint az ezen ezred hatodik századának a Karas folyó balpartján fekvő része, vagyis a jelenlegi fehértemplomi szolgabirói járás Krassó vármegyébe bekebeleztetik. 5. §. • A volt szerb-bánsági ezred területéből a hatodik századnak a Karas folyó jobb partján fekTŐ része; az ötödik és a nyolczadik század, úgyszintén a negyedik századból Károlyfalva és Nikolincza