Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.
Irományszámok - 1872-377. 1873-ik XVII. törvényczikk a Ferencz-csatorna kiépitése tárgyában az 1870. XXXIV. törvényczikkel törvénybe iktatott engedély-okmány módositásáról
^ 377. SZÁM. 37 Azon tiszta jövedelmi többlet, mely ezen elősorolt követelések kiegyenlítése után fennmarad, felülosztalékokra fordítható, melyekben az elsőbbségi kölcsön-kötvények és magán-aláirás utján elhelyezett részvények az államkincstár tulajdonát képező részvényekkel egyaránt részesülnek. Az államkincstárnak mindazon követelései, melyek e szerződés leteltéig ki nem egyenlítettek, a vállalat vagyonából téríttetnek vissza. Az államsegély .időszakonként az ezen törvényben megállapított összeg erejéig a vállalat •által tényleg befektetett tőkével aránylagos, vagyis kétötöd résznyi összegekben fog kiszolgáltatni. A részvénytársulat kötelezi magát, hogy a csatorna mentén fekvő kincstári uradalmak területéről az állóvizek elvezetése czéljából a k. sztapár-uj vidéki csatornából a vizet minden tavaszszal, a hajózás és öntözés megkezdése előtt nyolcz napra, lebocsáttatja, hogy az állóvizekacsatornába befolyhassanak, s e végett e csatornának 1-ső számú zsilipjénél 3 lábnyi bukást adat és a csatorna Il-ik számú tartányának fenekét ahhoz képest sülyeszti. Végre kötelezi magát a vállalkozó, hogy addig, mig az államsegély fejében átvett részvényektől járó évi kamatok 8°/ 0-ra nem emelkednek, a csatorna mentén fekvő kincstári uradalmak területéből, a pénzügyminister kijelölése szerint, 14 ezer holdhoz az öntözésre szükséges vizet díjmentesen szolgáltatja oly módon, hogy 7 ezer hold tizennégy napi időközben, 7 ezer hold pedig idényileg, őszszel és tavaszszal, egyszer-egyszer átöntöztessék. 3. §. Az 1870: XXXIV. t.-czikk által beczikkelyezett engedély-okmány 23-ik §-ának 2-ik bekezdése következőleg módosittatik: A visszaváltás, vagy az engedélyidő lejártával az államkincstárra visszaháramlott csatornát, .az átvétel napja után bárhonnan eredő világos, vagy nem világos társulati tartozások többé nem érinthetik, ugy másrészt az ugyanakkor künnlevő activ követelések a részvénytársaság tulajdonát képezendik, érintetlenül fenntartatván az államkinctárnak azon igényei, melyek hátralevő követelésekre nézve jelen engedélyokmányban említve vannak. 4. §. Az 1870: XXXIV. t.-cz. által beczikkelyezett engedély-okmány 17-ik §-ának 2-ik bekezdése igy módosittatik: Ennélfogva az államkincstár az alakítandó részvénytársaság igazgató-tanácsában két ötödnyi ( 2 / 5 ) arányban a kormány részéről kinevezendő tagok által képviselve leend és a közgyűléseken a részvény birtokához aránylagos szavazati jogot gyakorlandja. 5. §. Ha a csatorna, vagy annak valamely része 1875-ik évi augustus 1-jére a forgalomnak át nem adatnék, és ezen késedelem nem a 6. §-ban elősorolt okoknak lenne tulajdonítható: a társaság az államnak az államsegély fejében lefizetett összegekért kamatot fog fizetni mindaddig, mig a vonal a forgalomnak át nem adatik. 6. §. Ezen törvény értelmében kibocsátandó elsőbbségi kötvények biztositékául ugy a tőkére, mint jannak kamataira nézve az újonnan ásandó csatornának is csak jövedelmei köttetnek le, nem. pedig állaga is.
