Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.
Irományszámok - 1872-406. Törvényjavaslat, a tanuló ifjuság katonai- és fegyvergyakorlatairól
344 406. SZÁM. erre nézve még a törvény szellemének megfelelő további különleges intézkedésre van szükség, és pedig azon okból, mert igen kivánatos, hogy a katonai- s fegyvergyakorlatokban való oktatás kötelezettsége a polgári iskolákon felül, az azok mellett és felett álló középtanodák, tanitókópezdék, szakiskolák, stb. növendékeire is kiterjesztessék. Ezen felfogásból kiindulva, s azon törekvés által vezettetve, hogy a katonai- és fegyvergyakorlatok czélszerüen rendezett oktatása által az illetők, a védköteles kort elérvén, a katonai vagy honvédségi szolgálatra már lehetőleg előkészülve legyenek, — szerkesztetett az idemellékelt törvényjavalat. Ennek értelmében az emiitett iskoláknak 15. évet már betöltött s a 20-ikat még meg nem haladott növendékei — miután rendes testgyakorlatok által már a kellő edzettséget s ügyességet elérték — a fegyvergyakorlatokban való oktatásra kötelezvék. Az oktatás ezen utóbbi irányban, rendszerint iskolánként elkülönítve, egy vagy több altanitó által fogna történni, ugy, hogy az ugyanegy helyen, vagy közelben lévő iskolák altanitói — az egységes vezetés szempontjából — főtanitók felügyelete alá lennének helyezve. Al- és főtanitókul, évi tandijak mellett, tettleges vagy szabadságolt állományú honvédaltisztek — illetőleg tisztek — alkalv maztatnának. Végre a főfelügyeletet ezen oktatás felett, a saját zászlóalja területén lévő iskolák felett mindenkor az illető honvédzászlóalj-parancsnok gyakorolná. A rendes évi oktatás tartamát, — tekintettel honunk égalji viszonyaira s az oktatás folytonosságára — évenkint öt hónál hosszabbra határozni alig lehet. Azonban ifjúságunk átalános tanulékonyságánál fogva remélhető, hogy az ezen idő alatt az oktatásra fordítandó hetenkint kétszeri egyegy óra is elegendő sikert eredményezend. Az oktatás vezetését külön szabályrendelettel szándékozunk meghatározni; mire nézve e helyütt csak azt jegyezzük meg, hogy a főtanitó, a gyakorlatok idejének meghatározására, sőt részben a fegyelmi jog gyakorlatára is az illető igazgatójával egyetértőleg járni el — kötelezve leend. Tagadhatlan, hogy a jelen törvényjavaslat foganatosítása, a tanítók díjazása és a fegyverek s felszerelési tárgyak beszerzése folytán költségeket fog előidézni; de, mig egyrészt ezen oktatás a véderő szervezetének kiegészítő részéül és mellőzhetlen követelményéül tekintendő, — addig másrészt bizton remélhető, hogy eme költségek a fiatalság katonás szelleme, — annak az altiszti és tiszti állásokra való előkészítése, és így a fegyveres erő keretében az értelmiség nagyfokú emelése által dúsan kamatozandnak az államnak. A mi végre az e czélra beszerzendő lőfegyvereket és felszerelési tárgyakat illeti: habár ezek a leggondosabb kezelés és felügyelet mellett is jelentékeny mérvben fognak romolni, illetőleg elhasználódni: mindazáltal a véderő érvényesítésénél számítani lehet azokra, és pedig oly módon, hogy a honvédség tömeges mozgósítása esetén, akár a legifjabb korosztálybeli ujonczok beoktatására, akár pedig a legutóbb kivonuló s inkább csak helyi szolgálatokra alkalmazandó legdiősb korosztályok felszerelésére használtassanak föl. Midőn tehát az érintett fegyvergyakorlatokra vonatkozó jelen törvényjavaslatot ezennel a tisztelt képviselőháznak bemutatnánk, — kötelességünknek tartjuk a véderő szervezetének kiegészítő részét képező, s ennélfogva hazánk védelmi erejét nagyban fejlesztő ezen fontos ügyet a képviselőháznak melegen ajánlani. Bemutatják : Szende Béla s. k. Trefort Ágoston s. k.
