Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-403. Törvényjavaslat, a házközösségek rendezése tárgyában 1872. junius 9-én a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj számára kibocsátott s némely közigazgatási intézmény megváltoztatására czélzó királyi rendelet törvénybe igtatásáról

403. SZÁM. 337 egyrészt a visszakapcsolt részek állapotai az ország többi részeivel lehetőleg egyenlővé tétessenek, másrészt e vidékek politikai s törvénykezési rendezése öszhangban az ország törvényéivel 'megtörténjék. A jelen állapot alapjául szolgáló szabályok a törvényjavaslatok mellékleteibén egész terjedelemben foglaltatnak. E legfelsőbb intézkedések tartalma igen különféle. Egy ugyanazon rendelet, a mint a helyzet szükségelte szabályoz oly viszonyokat, mélyek a közös törvényhozás alá tartoznak, tartalmaz oly rendelkezéseket, melyekre nézve a magyar korona országai külön törvényhozással birnak, s van bénnök, és pedig nem csekély számmal, oly határozat is, melyek a végrehajtő-hatalom rendelkezési körébe esnek, A legfelsőbb intézkedések tartalmának e különfélesége szolgált indokul arra, hogy ugyanazon rendeletre mindkét törvényjavaslatban történik hivatkozás, a szerint, a mint az a magyar korona országainak ugy közös, mint külön törvényhozása alá eső viszonyokról rendelkezik; s a törvény által való megerősités mindkét javaslatban azon megszorítással van kifejezve, hogy az a legfelsőbb intézkedéseknek csak azon határozataira vonatkozik, a melyek a törvényhozás alá eső viszonyokról rendelkeznek, nehogy oly tárgyak, melyek szabályzása törvényeink szerint a végrehajtó-hatalmat illetik, a törvényhozás körébe bevonassanak. » A törvényjavaslatokban főfigyelem fordíttatott arra, hogy a visszacsatolás folytán e részek állapotai az ország többi részeivel egynemüvé tétessenek. E tekintetben azonban két határvonalon helytelen lett volna tulmenni. Érintetlen kellett hagyni mindazt, a mi e részek lakosainak kedvezményül adatott, s a fennálló állapotot érintetlen kellett hagyni ott, a hol az egyenlősítést gyakorlati szükség nem kivánt, s annak hátrányai, a belőle származó előnyöket messze túlhaladták volna. A törvényhozás és kormányzat egysége helyre van állítva; az, hogy e részek az országgalminden tekintetben összeolvadjanak, az idő és a bölcs törvényhozás műve leend. Áttérve a javaslatok részleteire, ez indokokban csak azok érintetnek különösen, melyek a fennemlitett: A 3—7., 18—21. §§-hoz. A bánsági végvidéki részekből, a Szőrénymegyévé egyesitett részeket kivéve, külön megyék nem alakíttattak. Az ily alakítást egyéb tekinteteken kivül e részek földrajzi fekvése sem tünteti fel czélszerünek. A szomszédos megyék közötti felosztás, mely e javaslatban követtetett, igaz, e megyék különben is nem csekély terjedelmét még inkább növeli; de az egyetlen követhető ut volt, ha csak a végvidék visszacsatolásának kérdését, e vármegyék uj felosztásával, uj szervezésével válhatlan összefűzni nem akarjuk, mi e gyors elintézést kivánó ügyet ismét csak hátráltathatta volna. Habár más, de ehhez hasonló indok vezetett arra, hogy a törvényjavaslat ezen részek képviseltetésére nézve az 1848: V. törvényczikkely rendelkezéseit alapjában megtartotta, s óvakodott a, megállapított választókerületeket, mielőtt azok tervben lévő átalakítása az egészre nézve megtörténnék, részlegesen újból szabályozni. A 8. §. rendelkezése törvénybe iktatása azon jognak, mely e városoknak az 1872. június 9-iki legfelsőbb leiratban megadatott. Kivételes intézkedést tartalmaz a 13. §. második bekezdése, mely kivételesen megengedi, hogy Karansebes városában a főispáni tiszttel Szőrénymegye főispánja bizassék meg. Indokolja ezt egyrészt a város csekélyebb népessége, költségkímélési s azon tekintet is, hogy a főispán által gyakorlandó felügyelet igy legczélszerübben gyakorolható. A 9—12. §§-ok a törvényhatóságok szervezéséről szóló törvény életbeléptetésére vonatkozó átmeneti intézkedéseket tartalmaznak. Ezek megállapításánál főtekintet volt, hogy a bekeblezés miatt, a megyének alig pár éve fennálló szervezete újból fel ne forgattassék, s másrészt ugy a bizottság, mint a tisztviselői kar megújítása azon időpontban történjék meg, melyben annak törvény szerint ugy is be kell következni. KÉPVH. IROMÁNY. 1872J75. VI. 43