Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-384. Törvényjavaslat, a gyakorlati birói vizsga tárgyában

134 384. SZÁM. A fennt idézett törvényszakasz 2. b) pontja ugyanis az utolsó elméleti vizsga letételétől számítandó három évi jogi gyakorlatot, és pedig egy évet valamely biróságnál, a más két évet pedig valamely biróságnál vagy ügyvéd mellett szab feltételül. A jelen javaslat azonban a gyakorlati birói kiképzésre elégségesnek tart két évet, azon feltétel alatt, hogy az egészen kir. biróságnál vagy ügyészségnél töltessék, és hogy ezen idő szigorúan és kizárólag a birói kiképzésre fordittassék. Ez okból a 4. §. azt rendeli, hogy a joggyakorlatba még a betegség, katonai szolgálat vagy szünidő által kiszakított idő sem számitható be, ha egy évben hat hetet meghalad. Ez esetben ugyanis az elmulasztott időnek utólag kell pótoltatnia. Azon intézkedésnek, hogy a birójelölt két évi joggyakorlatát csakis biróságnál vagy ügyészségnél töltheti, főczélja, hogy az illető a bíróságok sokoldalú teendőinek megismerésére fordítsa idejét és működésére nézve szigorúbb felügyelet alatt álljon. Mellékes, azonban az igazságszolgáltatásra nézve elég fontos eredménye ezen szabálynak az is lesz, hogy általa a bíróságok részére a szükséges fogalmazási segédszemélyzet biztosíttatik. Az 5. § kimondja, hogy a fenntebbi feltételek alól felmentésnek helye nincs. Ezen feltételek ugyanis minimumát képezik annak, a mit a birák előleges kiképzésére kívánni lehet. Ezek alól felmentést engedni azért sem szabad, hogy a birói kar tekintélyének érdekében a birói qualificition pártfogás vagy kedvezés utján való megszerzésének lehetősége is kizárassék. A 6. §. a vizsga tárgyait jelöli ki és kiterjed azon szakokra, melyeknek ismerete a birói hivatás gyakorlására szükséges. A 7- és 8-ik §§-ok a vizsga megtartásának módját szabályozzák. A 7-ik §-ban meghatározott írásbeli vizsga biztosítja a vizsgálatnak gyakorlati irányát, a szóbeli vizsgánál megszabott nyilvánosság és egy órai időtartam pedig annak szigorúságát a részletes és kimerítő voltát. — A szigorúságot biztosítja a 8. §-nak azon intézkedése is, a mely a vizsgálóbizottság törvényes kötelességévé teszi, hogy a képesítést csak oly jelöltnek adja meg, a ki a birói tiszt önálló gyakorlatára szükséges jogi ismeretekkel és avatottsággal bír. A 9. § a bizottság által visszavetett jelöltnek az ismétlést megengedi azon feltétel alatt, hogy az legalább hat hónapig újra joggyakorlaton legyen, és ezen idő alatt kitűnő szorgalmat fejtsen ki. A másodszqr is visszavetettnek az ismétlés többé meg nem engedtetik, mert az ily jelöltről feltehetni, hogy vagy szellemi képesség, vagy komoly munkakedv hiányánál fogva a birói tiszt viselésére alkalmatlan. A 10. és 11. §§-ok a képesítettnek ítélt jelölt részére kiállítandó bizonyítványnak, valamint a vizsgáról felvett jegyzőkönyvnek tartalmát határozzák meg. E szakaszok rendelkezéseinek czélja az, hogy amaz okiratok minden felesleges körülmény mellőzésével csakis a szükséges adatokra szorítkozzanak. — A birói képesítésre nézve a bizonyítványban fokozatokat felállítani nem látszik czélszerünek, mert a gyakorlati birói vizsga feladata csakis azon körülmény constatálása lehet, vajon a jelölt a birói hivatal viselésére szükséges ismereteket birja-e, és annálfogva képesitett-e vagy nem? M