Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-286. A magyar királyi közmunka és közlekedési minister jelentése az országos közlekedési eszközök hálózata tárgyában
286. SZÁM. 35 talán akadálylyal kénytelen e helyen küzdeni. Ezen gyökeresen csakis a mellékágak eltöltése és a víztömegnek egy mederbe szorítása által lehet segiteni. Pozsony és Gönyő között különös nehézségek fordulnak elő Zarendorf, Körtvélyes, VoikaSüt, Kís-Vutak, Lipót és Szapnál, hol már is jelentékeny építkezések tétettek, de csak szórványosan, s igy a kivánt sikert nem teljesen biztosították. A ministerium ugyanazért jövőre a legkedvezőtlenebb szakaszt Pozsonytól—Csunig 3 6 / 8 mfd hosszúságban kívánja szabályozni. Ezen munkának költségei hozzávetőleg 6,700.000 frtra tehetők. A gerjéni Dunaszakasz 1 mfd hosszban igen szétterül, s ennek folytán annyira elzátonyosodott, hogy a hajózást a kis viz alkalmával alig 4—5 láb viz mélység akadályozza. Ezen, a víztömeg összeszoritása, illetőleg a mellékágak eltöltése és párhuzamművek létesítése, esetleg kotrás által lehet segiteni. E szakasz rendezésének költsége körülbelül 120.000 frtra fog menni. A dunai hajózás legnagyobb hátrányára a „vaskapu" nevezet alatt ismeretes akadály szolgál, mely a nagyobb hajók közlekedését, s igy a Duna nemzetközi kereskedésének fejlődését gátolja. Már 1834-ben készítetett a kormány Vásárhelyi által szabályozási tervet, s gr. Széchenyi István sziklarepesztések által a hajózási utat tetemesen javította. A Dunának 1856-ban történt nyílt folyóvá tétele a vaskapunál eszközlendő építkezéseknek nemzetközi jelieget kölcsönzött; minek folytán a Törökországgal ez irányban folytatott tárgyalások alapján ezen szabályozás költségeit az érdekelt államok tartoznak viselni, esetleg előlegezni, ha ugyanis a szabályozási költségek fedezésére és megtérítésére vizivám fog életbe léptettetni. Ezen szabályozás költségeit most annyival kevésbé lehet megállapítani, mert a tervek iránt sincsen még végmegállapodás. A hajózásnak ugyanis a folyam ezen szakaszán sok és különböző akadályai vannak, mert a folyam Moldovától Orsováig, illetőleg ezentúl a vaskapuig 3 mfd hosszaságban egy szűk sziklavölgyben halad, s a meder telve van sziklatömbökkel, melyek részint a vizszin felett kiállanak, részint pár lábbal a vizszin alatt vannak s igy a nagyobb hajók járását közép vízállásnál nehezítik, kis vízállásnál pedig lehetetlenné teszik. Másik hátrány itt, hogy a viz mélysége és sebessége rögtönösen változik, mi már magában is fölötte nehezíti a hajózást. A Duna esése továbbá ezen szakaszában sokkal nagyobb átlagos esésénél, mely Pest és Pétervárad között 100 ölre 3.6'", mig a Péterváradtól Orsováig eső 42 mfd hosszú szakaszon 100 ölenként átlag 7.20'" s változik 3"' és 24'" között. Orsován alól a Traján-hidnál az esés normális 4'9'" és a vaskapunál, hol a vízben s közvetlen a vizszin alatt levő sziklák a vizet felduzzasztják, annyira, hogy 1300 öl hosszúságnál a felső és alső vizszin közötti különbség 16' és 6"-et tesz, az esés 100 ölre 15-23" vagyis 182'"—76. A szakértő vélemények abban megegyeznek, hogy a Dunát ezen helyen akként kell szabályozni, hogy Orsován felül a sziklák eltávolitassanak, s a vaskapunál a sziklába egy, esetleg két hajózási ut repesztessék, e két müvelet fogván megnyitni azon kaput, mely eddig egyik gátja volt a keleti kereskedelem Pest felé irányulásának. 2. A Tisza. A Tiszának hajózhatóvá tétele már azon időben az állam teendőjévé tétetett, midőn a 6 millió forintnál többe kerülő átmetszések államköltségen leendő végrehajtása megkezdetett. A megkezdett szabályozási mű befejezésére még 940.000 frt szükséges, melylyel egyúttal a hajózást gátló egyes akadályok: mint zátonyok eltávolítása, átmetszések kotrása is megtétetik, s a hajózás T.-Ujlakig biztosítva leend. KÉPVH. IEOMÁNT. 1872/75. v. 5
