Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-361. Törvényjavaslat, a tiszavidéki vasuttársulattal 1865. évi január hó 16-án kötött szerződés és a jóváhagyási rendeletben foglalt póthatározatok és módositások beczikkelyezéséről

37S 361. SZÁM. A későbbi üzietévekre, melyekre nézve a biztosítás hatályban áll, ama kiadások kizárólag a társulat terhére esnek, a nélkül, hogy e tekintetben valamely költség a biztositoíí tiszta jövedelem számításánál betudathatnék. 5. §. Jóllehet az államkormán}' a létező jövedelmi adó- és bélyeg-törvények mikénti alkalmazásáról az 1864-dik évi ápril 13-án 4737/1863. p. ü. sz- a. kelt ministeri rendeletben kimondott elvekhez és nevezetesen azon nézethez változatlanul ragaszkodik, hogy az összes évi jövedelem, mely az állam általi biztosítás folytán törlesztés nélkül öt százalékra emeltetett,fa jövedelmi adózás és pótlékok tárgyát képezi és hogy az adónak, valamint a bélyegilletéknek az illető pénztárakba leendő befizetését^ az ottan megállapított szabályok szerint a társulatnak kell teljesítenie, mégis jövőre nézve, és pedig az 1864-ik üzletévtől kezdve, határoztatik: a) hogy a jövedelmi adó és a pótlékok azon részletösszege, mely az állam által teljesített 4 százalékos előlegekből álló tiszta jövedelemre esik, mint kiadási tétel az üzleti költségekhez számittathassék ; b) hogy, miután 15,750.000 forintnyi sorsjegy-kölcsönért a cs. k. sz. hitelintézetnek fizetendő évi járadékok után, az elsőbbségi kötvények kamatainak kifizetésénél a jövedelmi adót elvégre levonni jogosan nem lehet, a kiadási számadásba a jövedelmi adó és pótlékának még azon összege is betudható, melynek levonására a társulat azon esetre jogosítva volna, ha ezen sorsjegy-kölcsönnek az illető üzletévre eső maradékösszege kötvényekből állana. c) hogy még ama bélyegilletékek is a kiadási számadásba felvétessenek, melyek az államkormánytól nyert 4 százalékos előlegektől fizettettek, és d) hogy azonkívül a jövedelmi adó és szelvény-bélyegilleték azon összege, melyet egy-egy üzletévre e tekintetben kivetett illetékektől valamely üzletév kiadási számadásaiba bevenni nem szabad

5 és mely a részvény-szelvényekből levonandó mindaddig, mig a társulat az államkormánytól a biztosítás alapján a jövedelmének kiegészítését igénybe veszi, az engedély egész tartama alatt legfeljebb 25.000 o. é. forintra rúghat. Az a) b) és c) alatt emiitett összegeken kivül felvétethetnek még a kiadási számadásba a fennálló pénzügyi törvények alapján időnként fizetendő azon adók, pótlékaikkal a szelvény-bélyeggel együtt, melyek a részvényeket 25.000 o. é. frtot meghaladó értékben óvenkint terhelnék. Ezen engedmény azonban a társulati jog azon folytonos megóvása és gyakorlása által van feltételezve, miszerint az elsőbbségi kötvények kamataiból a jövedelmi adó vagy a netán annak helyét pótoló más adó, továbbá a szelvénybélyeg-adó levonassék. A mennyiben az itt felsorolt határozatok alkalmazása által azon összeg, melyet a társulat jövedelmi adó és a szelvény bélyeg-illeték fejében visszatérítés utján nyer, többet tenne a társulat által e tekintetben valóban befizetett illetékeknél, magától értetik, hogy ilyen esetben a szóban forgó illetékeknek a kiadási számadásba való felvétele csak azon összegre szoritkozhatik, mely a társulat által befizetett illetékek teljes fedezésére szükséges. 6. §. Az 1864-ki üzletévre, melyben a részvény-kamatok május és november havában történt kifizetésénél a jövedelmi-adó és szelvénybélyeg-illeték le nem vonatott, kivételképen megengedtetik, hogy azon maximal-összeg, mely jövedelmi adó és szelvény bélyeg-illeték fejében a részvény-szelvényből levonandó az 5. §-ban 25.000 o. é. írtban megállapított összeg helyett, csak 12.500 írttal számittassék fel