Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-340. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése azon szerződés tárgyában, mely a magy. kir. kőszén- és vasúttársulatot illetőleg a pénzügyminister részéről köttetett
254 340. SZÁM. c) a tizenegyedik üzleti év kezdetével a jövedelemből levonandó azon összeg, mely szükséges arra, hogy az A) betűs részvények ötven év alatt törlesztethessenek. E czélból törlesztési terv dolgozandó ki, mely szerint a törlesztés 50 év alatt megtörténendő lészen. E törlesztési terv az igazgató-tanácsnak jóváhagyás végett bemutatandó; d) levonandók továbbá a nyereményből a még nem törlesztett A) betűs részvények névértékére eső és ezüstben számitandó 7°/ 0-os kamatok a kiDocsátott részvényekre valósággal befizetett összegekért; e) az a), b), c) és d) pontok alatt felsorolt összegek fedezése után fennmaradó nyereménymaradék két egyenlő részre osztatik, melyből egyik rész az A) betűs részvények birtokosait fogja feliilosztalékképen illetni, a másik rész pedig a mindenkor deczember 31 -én történendő évi zárlattól számitandó legfeljebb hat hónap alatt a m. kir. kincstárnak budai központi pénztárába befizetendő. A B) betűs részvények húsz évre óvadéki záradékkal láttatnak el és ennek folytán a társulat igazgató-tanácsának beleegyezése nélkül ezen idő tartama alatt el nem adhatók. 16. §. A kisorsolt részvények birtokosai a részvények helyett élvezeti jegyeket kapnak, melyek alapján a 15. §. e) pontja alatt emiitett felülosztalékban jelen szerződés tartama alatt ugyanazon arányban részesülnek, mint a ki nem sorsolt részvények birtokosai. 17. §. A m. kir. kincstár, mint a B) betűs részvények birtokosa, ugy közgyűlésekben, mint az igazgató-tanács üléseiben az összes képviselt szavazatok egyharmadát fogja birni; ezen jogának gyakorlására megbízhat egy vagy több személyt, kik különösen az igazgató-tanácsban a többi igazgatótanácsosokkal egyenlő jogokat élveznek, és jogosítva vannak a társulat könyveit és számadásait bármikor megvizsgálni, a vállalat állapotáról maguknak meggyőződést szerezni, és az évi mérleg és zárszámlák szerkesztésére befolyni. Az esetben, ha a kincstár a 15. §-ban említett azon jogával élne, hogy a birtokában lévő B) betűs részvényeket egészben vagy azoknak egy részét eladná, a B) betűs részvények uj birtokosai a szavazati jog tekintetében az A) betűs részvények jogaiba lépnek. 18. §. A szerződési időnek lejárta után a vállalathoz tartozó minden bányagyári és más építmények és területek felszereléseikkel együtt, egy szóval: a vállalat által kezelt összes birtok, a mennyiben az nem tartozik az anyag- és áru-készlethez, teljesen alkalmas és használható állapotban, minden kárpótlás, megtérítés és átalában minden teher nélkül a m. kir. kincstár birtokába visszaszáll; nemkülönben^visszaszállnak a m. kir. kincstár teljes birtokába a szerződés kötésekor átvett és teljes érvényben tartandó jogosítványok is, a szerződés ideje alatt szerzett és teljes érvényben átadandó uj jogosítványokkal együtt. 19. §. A szerződési idő lejártakor a meglévő áru- és anyag-készletek értéke oly módon számíttatik ki, mint a készletek értéke a 4. §. határozata szerint kiszámíttatott, s a m. kir. kincstár által is oly módon vétetik át. Az A) betűs részvények és élvezetjegyek birtokosaira az utolsó év nyereményéből eső részletet, a mennyiben az már korábban kifizetve nem lett volna, a szerződés letelte után legkésőbb két év múlva készpénzben és kamatok nélkül a kincstár fizeti ki az illető birtokosoknak.
