Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-333. A házszabályok átvizsgálására kiküldött kilenczes bizottság jelentése

333. SZÁM. 2£7 135. §. A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy indítvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni. 136. §. Szavazás előtt a kérdésnek miként leendő feltevése felett uj tanácskozás lehet, s a ház többsége határoz. 137. §. A szavazás megkezdése előtt az egyik jegyző a kérdést újra felolvassa. 138. §. Határozat hozatalára száz tag jelenléte szükséges. Ha ez iránt kétség támadna, a jelenlévők megszámláltatnak. A tanácskozások berekesztése után, ha húsz tag írásban kívánja, a szavazás a következő napra halasztandó. 139. §. A szavazás rendesen felállás és ülvemaradás által történik. Ha az eredmény kétséges, ellenpróba tétetik. Az elnök vagy tíz tag kívánatára a jegyzők a szavazókat fejenkint összeszámlálják. 140., §. A fejenkinti összeszámlálás bevégzése előtt harmincz jelenlévő tagnak írásban beadott kívánságára névszerinti felhívás mellett történik meg a szavazás. 141. §. Névszerinti szavazásnál a kérdés feltevése után öt percznyi szünet engedtetvén, a szavazás ezen időköz eltelte után kezdetik meg, és akkor a jelenlévők igen-nel vagy ne m-mel szavazni kötelesek. A felállás és ülvemaradás általi szavazásnál a szavazás kezdete előtt öt percznyi szünet akkor engedendő, ha azt a háznak legalább húsz tagja írásban kívánja. 142. §. Minden névszerinti szavazás megrendelése után az elnök kihúzza azon név betűt, melynél a névszerinti szavazás kezdődik. 143. §. Szavazás közben beszédet tartani vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 144. §. A választások mindig titkos szavazással, legalább száz tag jelenléte, és a névbetünek kihúzása mellett, de viszonylagos szavazattöbbséggel történnek,. ide nem értve az elnök, az alelnökök és a háznagy választását. 29*