Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-333. A házszabályok átvizsgálására kiküldött kilenczes bizottság jelentése
.216 333. SZÁM. azonban tájékozás végett elsorolni azon módositásokat, vagy uj tételes beigtatásokat, melyek az eddigi szabályoktól lényegesen különböznek, s elvi eltérést foglalnak magukban. Az alakulásról szóló I. fejezet huszonöt szakasza közt csakis a 14. az, mely a tanácskozás biztosabb vezetése tekintetéből uj szövegezést nyert, elejét véve azon, a tárgyalást nehézkessé, sőt bizonytalanná tevő elmagyarázásoknak, melyek a ház minden alakulási működésekor a megbízó levelek osztályozásánál előfordultak. Ugyanazon nézet vezette a bizottságot a 18. §-ban tett két szó módosításánál is. Lényegesebbek az eltérések a tanácskozási rendről szóló III. fejezetet illetőleg, melynek első czime az osztálytárgyalást, mint a tanácskozásra előkészítés egyik nélkülözhetlen tényezőjét állítja fel. Minthogy a bizottság a háztól nyert utasitásánál fogva a szabályokban tapasztalt hiányok pótlásáról kpteles javaslatot terjeszteni elő, ebbeli feladatának egyik legfontosabb mozzanatát helyesen vélte az ügyrend azon részének kimerítő megvitatásában keresni, mely az előkészités lényeges factorát képezvén, a törvényalkotás munkájában legtöbbször döntő befolyással lehet. Szívesen ismeri el a bizottság azon nagy horderejű előnyöket, melyeknek a törvényhozás az osztálytárgyalások folytán annyi ülésszakon át részese volt; tudja, hogy épen az osztályok azok, melyekben, mintegy bizalmas körben, a képviselők a benyújtott törvényjavaslatokkal megismerkedhetnek f fölvilágosítást kérhetnek, a szükséges adatokat sürgethetik, a ministert vagy megbízottját meghallgathatják, s mindezek alapján a tárgyalás alatti kérdésben biztos véleményt állapithatnak meg; sőt meghajol a bizottság azon nagy igazság előtt is, hogy midőn az osztálytárgyalások a nyilvános tanácskozásra készítik elő a kérdést, egyszersmind az ujabb erők számára oly alkalmul — hogy ugy mondjam — iskolául szolgálnak, melyben magukat megismertethetvén, mintegy kijelöltté válik előttük a tér, melyen tehetségeiket a törvényalkotás munkája igénybe veheti. És mindezek daczára a bizottság többsége — szemben azon nagyon alászállott érdekeltséggel, mely napjainkban az osztálytárgyalások iránt folyton s mindig észrevehetőbb mérvben nyilatkozik, mely körülmény, mig egyrészről az intézmény tuléltségére látszik mutatni, más részről •— s tán épen ezért nagyon is sokat^von le amaz előnyökből a gyakorlatban, melyeket a felállított elmélet az osztálytárgyalásoknál kilátásba helyezett; — ezek elejtését s helyettök a bizottsági tárgyalások behozatalát tartja indokoltnak javaslatba hozni. A bizottság többsége az érdekeltség ezen laza nyilatkozatának okai közt találni vélt még olyanokat is, melyek fenntebbi javaslatának mellékes indokait is képezhetik. Az osztálytárgyalásoknál a többség rendesen változik, s ennek eredménye, hogy a határozatokban nemj^lehet meg a kellő következetesség, s később a törvényekben az organikus összhang. Az osztályok kilencz felé tárgyalván a minister legjobb akarata, mellett sem jelenhetik meg mindegyiknél a szükséges felvilágosítás végett; igen gyakran beavatott megbizottakat se állithat elő kellő számban. Ilyen s hasonló nehézségek okozhatták, hogy az osztályokból kikerült törvényjavaslatok többnyire a közp. bizottság uj szövegezésével terjeszthettek a ház elé. A bizottsági tárgyalás mindig ugyanazon tagok hozzájárásulásával s az illető minister részvétele .mellett az^előkészitési munkát egyöntetűbbé, szabatosabbá s igy a kitűzött magas czélnak megfelelőbbé ígérkezik tenni, s e meggyőződésben ajánlja azt a bizottság többsége a tisztelt háznak elfogadás végett. Ugyanezen fejezet második czimében az indítványok és interpellatiókra vonatkozólag tesz a bizottság oly javaslatokat, melyek az eddigi szabályok határozmányaitól némileg eltérnek.
