Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-319. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „a telepitvényekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

146 319. SZÁM. Ha e két év alatt e telepitvényes keresetet nem indit, vagy a felek között egyezség létre nem jött, a megváltási, illetőleg a megvételi jog megszűnik és további egy év alatt a telepitvényes csak építkezései és más beruházásai megtérítésére, a földtulajdonos pedig a telepitvényes kibecsülésére indíthat keresetet. Ha azonban a keresetet egyik sem indítaná meg, az illetékes törvényszék a telepítő terhére kirendelendő gondnok által a kibecsülési keresetet hivatalból indítja meg. 16. §• A kincstári birtokra átköltözni kivánó és arra jogosított telepitvényes köteles ezen kívánsá­gát az előző §-ban érintett két évet követő egy év alatt azon szolgabírónál, kinek kerületében lakik, bejelenteni. A birtokot, melyen a letelepítés történik, a pénzügyminister jelöli ki. Az ily módon kiköltöző telepitvényesnek belsőségül egy, külsőségül legalább négy katas­teri hold a valódi értéknek megfelelő s a 12. és illetőleg 13. §§-ok szerint lerovandó vételárért tulajdonul adandó. 17. §. . Ha a telepitvényi birtokra, illetőleg az építkezésekre tulajdoni igények vannak feljegyezve, a per egyszersmind az igénylők ellen is indítandó. Tulajdoni igényfeljegyzésekkel terhelt birtokokat, illetőleg építkezéseket tárgyazó egyezségek csak ugy érvényesek, ha azokhoz az igénylők mind hozzájárulnak. • 18. §. A telepitvényi birtokviszonyok szabályozása körül felmerülő peres ügyekben azon törvény­szék illetékes, melynek területén a telepitvényi birtok fekszik. , Ugyanazon földtulajdonos egy községbe tartozó telepitvényesei ellen és ez utóbbiak ugyan­azon földtulajdonos ellen kereseteiket egy keresetlevélben foglalhatják, ha a telepitvényi birtokról egy vagy több, de hasontartalmu szerződés szól. A törvényszék a per eldöntéséhez szükséges segédadatoknak kinyomozásával s egybegyűjté­sével vagy egyik birói tagját bizza meg, vagy e végre az illető járásbirót megkeresi, ki a helyszínén a szükséges előnyomozásokat megteszi, az adatokat összegyűjti, a felek közt az egyezséget megkísérli s eljárásáról folytatólagos jegyzőkönyvet vezet, azt az összes adatokkal s a netalán létrejött egyezség­gel együtt a törvényszék elé terjeszti. A törvényszék az adatokban netalán mutatkozó hiány kiegészítése iránt hivatalból intézkedik. 19. §. Az előnyomozás befejezte után a törvényszék a feleket azon pontokra nézve, melyek iránt meg nem egyeztek, perbeszédeik beadására utasítja. Az eljárás a törvénykezési rendtartásnak (1868. LIV. törvényczikk), az 1871: LIII. tör­vényczikk 45., 50., 51. és 52. §§-ban módosított határozatai szerint történik. Az eljárás költségeit a felek egyenlő részben viselik. Konok perlekedés esetén azonban (1870. évi XIV. törvényczikk) a költségek egyedül a vesztes felet terhelik. 20. §. Mihelyt a telepitvényi birtokviszonyok egyesség vagy jogerejü itélet által rendeztettek: a te­lepitvényes, illetőleg a telepítő tulajdonjoga hivatalból bekebelezendő és ha a váltságösszeg, vételár vagy a beruházások becsára le nem fizettetett, e hátralékos összeg erejéig a zálogjog a telepitvényi birtokra egyidejűleg bekeblezendő. *

Next

/
Thumbnails
Contents