Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

241. SZÁM. 79 Még nagyobbak e különbségek s még nagyobb az aránytalanság, minél nagyobb vidékeket s kerületeket veszünk vizsgálat alá. Ily módozat mellett az eredmény nem is lehetett más, mint az, melyet nemcsak a képviselőház s az érdekelt felek, hanem maga az előbbi kormány is elitéltek. E tapasztalás nyomán találtam szükségesnek, hogy javaslatomban a becslésnek oly módozatát vegyem fel, mely szerint a becslés ne egy, hanem több községekből, azoknak gazdasági, forgalmi s égalji viszonyai szerint kikerekítendő becslőjárásokból induljon ki. (50—56. §§.) E módozat mellett a becslőbiztos nagyobb terület földjövedelmi viszonyait veszi tekintetbe, s a befolyások, melyekkel találkoznia s megküzdenie kell, a legtöbb esetben egymást ártalmatlanná teszik s kiegyenlitendik. A tiszta jövedelmi fokozatokban kifejezést nyer mindenekelőtt az egyes járásokon belül lévő földbirtok adóalapja közötti arány, azután a kerületi földadó bizottságok tárgyalásai és megállapodásai nyomán az egyes járások földjövedelme közötti arány. S végül az országos bizottság ítélete kiterjed az egész országra s valamennyi kerületre és járásra; az igy megállapított tiszta jövedelmi fokozatok aztán" nem csak magukban véve helyesek lesznek, hanem egymás közötti viszonyukban is teljesen hű képét mutatják az egyes járások és területek tiszta jövedelme közötti aránynak. Ily becslési módozat mellett is megeshetik ugyan, hogy a különböző járásokban alkalmazott becslő-közegek nem egyenlő felfogásból indulván ki, ezen járások jövedelmi fokozatai között aránytalanságok keletkeznek; de azonkívül, hogy legalább a járáshoz tartozó községek között biztosítottnak látszik az öszhángzat, az egymással arányba hozandó egységek száma is sokkal kisebb, s igy a feladat könnyebb lesz. A járás, illetőleg vidék osztályozása és becslése mindig a legjobb és a legroszabb talaj kinyomozásából indul ki, amaz az első, emez az Utolsó osztályba; az azok között létező fokozatok a közbeneső osztályokba soroztainak. Ha már most több járás tiszta jövedelmi fokozatait kell az arány tekintetében egymással összehasonlítani, a járásonkint megfelelő, tehát például előbb az első és utolsó, azután a második, harmadik stb. osztályok lesznek egymással párhuzamban állitandók, és a hol a vizsgálatból kitűnik, hogy az egyik járás jövedelmi fokozata, vagy annak egyes tétele a többi járások jövedelmi fokozataihoz képest tulmagasan vagy alant áll, annak valamennyi vagy egyes tételei annyival fölebb emeltetnek vagy leszállittatnak, a mennyivel az a vizsgálat folytán elhibázottnak találtatott; s csupán ezáltal ez utóbb kijavításával mindazon községek között, melyek a vizsgálat alá vett jövedelmi fokozatokban képviselvék egyszerre helyreállittatik a tiszta jövedelmi arány. Egyébiránt a tiszta jövedelmi fokozatok felállításával nem csak az egyes községek, illetőleg járások és kerületek adóterhe közötti arány megtartása, hanem az is figyelembe jő, hogy az egyéni adókivetés is előkészíttessék egyszersmind. E czélból a különböző mivelési ágakban található minőségi osztályok jelzésére mintatérek állíttatnak fel, hogy az azokkal minőség tekintetében egybehasonlitható földrészletek azon osztályba soroztassanak, mely a mintatér által jeleztetik. (50. §.) Ez okból minden községben, a melyben egyik vagy másik osztályú talaj előfordul, ez osztályt jelző mintatér, sőt egy községben több is állíttatik fel, ha a község határa igen nagy terjedelmű. Ez utón a járásonkinti, illetőleg osztályozási vidékenkinti becslésnél is minden egyes község határa részletenkinti becslés alá kerül, s ezáltal az egyes községek határain belül is tekintetbe vétetik a jövedelem-képesség minden fokozata. Félreértések elkerülése tekintetéből megjegyzem, hogy a járásonkinti fokozás, vagyis a törvényjavaslat azon intézkedése, mely szerint egy becslőj árasban vagy annak egy külön osztályozási vi-