Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-249. Törvényjavaslat, a vasuthálózat több kiegészitő vonalának létesitéséről s egy délnyugoti nagyobb hálózatnak egységes üzletbe vételéről
249. SZÁM. 263 1. Zimonytól Budapestig és onnan egyfelől Uj-Szőnyön át az ország-határig 68. 5 mértföld, illetőleg Bécsig 75. 5 mértföld; másfelől Budapestről Esztergomon át Jálnáig (hosszú 20. 5 ) csatlakozással a magyar államvasutak északi vonalához. 2. Zimonytól Gradiskán át Ogulinig 59 mértföld, illetőleg Pazuától Gradiskán át Ogulinig 56 mértföld. 3. Az ez utóbbi vonalból az alföldi vaspálya valamely alkalmas pontjáig, 4 mértföld. 4. Eszéktől Gradiskáig 17 mértföld. Ezen most megnevezett vonalaknak a buda-jálnai vonal kivételével. 5. A zákány-zágrábi (13. 52 hosszú). 6. A károlyváros-ogulin-fiumei 22. 9 mérföld hosszú, és esetleg, a mennyiben megszerzése sikerül. 7. A zágráb-károlyvárosi 6. 5 mértföld hosszú vonallal egy hálózattá leendő egyesítése czéloztatik pénzügyi, üzlet és gazdászati tekintetekből, mig a budapest-jálnai vonal a magyar állampályák északi hálózatába lesz beolvasztandó. Az itt elősorolt vonalak tervezésénél, valamint azoknak a már meglevőkkel egy vállalatba olvasztásánál, szem előtt tartotta a kormány az eddig e tárgyban hozott törvényeket és képviselőházi határozatokat. Úgymint az 1870. évi XXXVIII. törvényczikket, mely rendeli, hogy a legnagyobb részt a most tervezett zimony-ogulini vonalba eső mitrovicz-ujgradiska-sziszek-károlyvárosi, továbbá az ujgradiska-eszéki vonal kamatbiztositás, illetőleg a határőrvidéket érintő része államsegély mellett építtessék, s megengedi egyúttal, hogy a mennyiben az egységes forgalom és az államkincstár csekélyebb terheltetése ugy kívánná, az engedélyezés a zákány-zágrábi és károlyváros-fiumei vonalokra is terjesztessék ki. Továbbá a képviselőház 1871. évi márczius 2-án 3190. sz. a. kelt határozatát, melyben utasittatik a ministerium, hogy a pest-zimonyi és buda-ujszőnyi vonalok létesítése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg, s e részben a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. Végre a képviselőháznak 1868. évi május hó 26-án a zágráb-károlyvárosi vasút kisajátítása iránt 2038. sz. a. hozott határozatát is. Habár az elősorolt vonalak nagy fontossága már az idézett törvényben s képviselőházi határozatokban kifejezést nyert, mindazáltal nem mellőzhetem el, hogy azoknak indokolására pár adatot fel ne hozzak. Mi a zimony-budapest-ujszőny-bécsi vonalat illeti, szóljanak a számok. Bécs. I. A szab. déli vaspálya felhasználásával a Semmeringen, Steinbrücken, Zágrábon, Sziszeken át az épülőfélben levő bosnyák vasutakhoz Kosztainiczánál, illetőleg Novinál csatlakozva, via Szerajevo Pristina, Nissa, Sófia, Tatarbozardsik, Ádrianápoly, Konstantinápolylyal, mintegy 265. A saloniki kikötővel pedig via Prisztina Uskup, mintegy 184 mértföld hosszú sinuttal köthető össze. II. A szab. államvaspálya igénybe vételével N.-Kikindán, Pancsován át Belgrádnál a tervezett szerb-török vonalakhoz csatlakozva via Aleximátz, Nissa, Sofia etc. Konstantinápolyhoz 22iy 2 , Salonikhoz pedig via Nissa, Pristina, Uskup 168y 2 mértföld esik. A jelenleg engedélyeztetni szándékolt vonal által pedig, mely a Csalóközön, Komáromon, Budapesten, Újvidéken, Zimonyon, Belgrádon át, via Nissa, Sofia etc. vezetne, Konstantinápolylyal 202, Salonikival pedig via Belgrád, Alexinátz, Nissa, Uskup 159 mértföld hosszú vasúti összeköttetést nyerne. — S ha számitásunk kiindulási pontjául nem Bécset, hanem az északi tenger kikötőüfvesszük
