Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-249. Törvényjavaslat, a vasuthálózat több kiegészitő vonalának létesitéséről s egy délnyugoti nagyobb hálózatnak egységes üzletbe vételéről

249. SZÁM. 261 14. §. Megnyittatván az egész hálózaton az üzlet, a tiszta jövedelemből levonatik először is a törlesztési alap számára az összes névleges épitési tőke Va%a ezüstben, a fennmaradt összegből előbb a záloglevelek majd a lit. A) részvények és végre a lit. B) részvények 5% kamatai ezüstben fizetendők. Az ezután netalán fennmarad rész, mint osztalék, a lit. A) és lit. B) részvények közt egyenlő arányban felosztandó. Osztalék fizetésének azonban csak akkor van helye, ha már minden az előző évekből maradt, s a részvényeket illető kamathátralék, mely előbb a lit. A), s csak másodsorban a lit. B) részvényeknek megadandó, kiegyenlittetett. A törlesztés a zálogleveleken veszi kezdetét, majd átmegy a lit. A) és végre lit. B) részvényekre. Az egyes törlesztett lit. A) részvények helyett azoknak összeségükben történt törlesztéséig az osztalékhoz jogot adó élvezeti jegyek (Genusscheine) adatnak ki. , < , 15. §. Az összes vasúti záloglevelek, részvények mindennemű szelvényeikkel az ideiglenes és élvezeti jegyekkel adó-, bélyeg- és illeték-mentesek. E vasúthálózat jövedelme, valamint minden szerződés, mely e vasúthálózatra vonatkozólag köttetik, mindennemű okmány, beadvány, végzés, telekkönyvi bejegyzés, kitörlés, átíratás, biztosítás, bekebelezés, adó, nevezetesen jövedelemadó, bélyeg- és illetékmentességben részesül. E mentesség azonban azon időponttól számított két év múlva megszűnik, midőn a vasúthálózat tiszta jövedelme már annyira emelkedett, hogy azt a törlesztési hányad, a kamatok és kamathátralékok többé ki nem merítik. 16. §. A vitelbér az összes hálózatra a következőkben állapittatik meg: Legmagasabb árszabás mértföklenként arany vagy ezüst pénzben utasoknál egy személyért: Az I. osztályban . •.» 36 kr. o. é. a. 11. „ 27 , „ , a III. „ .......... 18 „ „ „ a IV. „ .......... 10 o. é. krból kell állani. Gyorsvonatoknál, melyeknek I. és II. osztályú kocsikból kell állani, e dijak 20%-al felemelhetők, azon feltétel alatt, hogy e vonatok gyorsasága más magyar és osztrák pályák gyors vonatainak átlagos sebességénél csekélyebb ne legyen. Az árukat illetőleg közönséges gyorsaság mellett mértföldenként vámmázsájától: az I. osztály . . .',,. . . I.

56 kr. o. é. a TI 9 34 a Xi. „ £. „ „ „ a III. , . . . . 3.12 B : . kivételesen egész kocsirakodásokért vámmázsa és mértföld után gabona, liszt, tűzi és talpfák szállításánál l.

4 kr. o. é., továbbá kősó, coaks, briquets, ásványos szén, sajtolt tőzeg, épületkő, tégla és kavicsszállitásnál vámmázsa és mértföld után 1 kr. o. é. A biztosítási és mellékilletékek legmagasabb tételeit, az áruk osztályozását s egyéb forgalmi határozatokat illetőleg, — ugyanazon szabályok követendők, melyek a szab. államvaspálya magyarországi fővonalán érvényesek. Ha a törvényhozás valamennyi általa engedélyezett vasutakra kihatólag szabályozná a szállítási dijakat, az e részben hozandó törvény e pályákra nézve is érvénynyel birand.