Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról
241. SZÁM. 247 f) a házbirtokos távollétében házőrzők ; g) ipari, gyári munkások, ha ugyan a vállalkozó háztartásában szolgálatra nem alkalmaztatnának. Az adó azok által fizetendő, kik az érintett személyeket szolgálatban tartják. 6. Lovak. A 3 éves, vagy ennél idősebb lovakért darabonkint következő adótételek fizetendők: a,) minden fényűzési lóért 42*40 fr. ; b) szállítók, postamesterek, lókölcsönzők minden egyes lováért 10'60 fr. ; c) mezőgazdaságban, vagy ipari s kereskedői üzletben használt lovakért, ha ugyanazok egyéb czélokra is használtatnának, egyenkint 14.84 fr.; d) tisztviselők s katonák lovaiért, ha azok a szabályszerüleg engedett számot meg nem haladják, egyenkint 14-84 fr., ha pedig a szabályszerű számot meghaladnák, minden darabért 42"40 franc fizetendő, a mennyiben nem a szabályokban foglalt használatra alkalmaztatvák. e) azon lókereskedők, kik tíznél kevesebb lovat tartanak, egészben 4240 francot, azok pedig, kik ennél több lóval kereskednek, egészben 8480 francot fizetnek. Az adó azon személyek s családok által fizetendő, kik a lovakat tartják. A személykereseti adó kivetésének módozata a következő: A községi hatóság minden évben elkésziti az adókötelesek pontos névsorát. A községi adószedők (percepteur) ezután üres vallomány-iveket kézbesittetnek az adóköteleseknek a végett, hogy abba a kivetésre szolgáló támpontokat, vagyis a lakbérilleték, tűzhelyek számát stb. irják be, vagy ha ugy kívánják, az adószedő vagy helyettese által írassák be. Kivételkép s különösen abból az okból, hogy azon adóköteleseken, kik adóalapjukat pontosan kijelölni nem képesek, segitessék, az adóköteles személyes vagy az adószedő által való bejelentése helyett az 1, 2, 3 és 4 alatt foglalt adóalapok pontos megjelölése, szakértők által a kincstár költségén eszközöltetik. A szakértőket a községi tanács két tagjából, s a pénzügyi hatóság által kijelölt két hivatalnokból álló községi bizottság választja. Minden község számára választatnak szakértők, kik a békebiró előtt tesznek esküt. Ha a szakértők véleményükben n em tudnának egyezésre jutni, a tartományi kormányzó által egy ellenőrző szakértő adatik melléjük. Ha valamely adóköteles a vallománytételt kellő felszólítás után is elmulasztaná, vagy más községben levő adóköteles vagyonát kellőleg be nem jelentené, ezen esetben a községi bizottság szabja meg az adótételt s annak négyszeresét büntetésképen. Ha az adóköteles ennek itételével nem elégednék meg, kérheti, hogy adóját szakértők vizsgálják meg. E szakértőkhez az állam is nevez szakértőt. Ha e szakértők nem tudnának egyező véleményre jönni, számukat egygyel még a községi elöljáróság egésziti ki, az ellenőrző szakértők közül. E czélbói a szakértők meghatározzák a lakértéket, az ajtók és ablakok, tűzhelyek sat. számát, azután a házi ingóságok értékét, az utóbbi a lakérték ötszörében. Meghatározván igy az adóalapokat s ezekkel együtt az adótételeket, az eredményt közlik az adókötelessel. Ez esetben a becslés költségei az adóköteles terhére esnék. Az adókötelesek azon községben adják be vallományaikat, a hol rendes lakásuk van; ugyancsak itt tesznek vallományt azok is, a kiknek több községben van személykereseti adó alá tartozó vagyonuk. Az 5. és 6. számok alatt felsorolt kivetési alapok (cselédek, lovak) azon község adólajstromába vétetnek fel, a hol az adókötelesnek téli lakása van.
