Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

241. SZÁM. 167 (30. §.) A jövedelem harmadik neméhez a kereskedés, ipar, bérlet s egyéb hasznothozó foglalkozásból, pl. állami vagy községi tiszti fizetésből, orvosi és ügyvédi gyakorlatból, irói dijazásból «redő bevételek, nyugdijak s ideiglenes nyugdijak (Wartegelder), átalában mindazon folytonos bevételek, melyek ingó vagy ingatlan vagyon évi hozadékának nem tekinthetők. Az ilynemű jövedelmek megállapításánál következő eljárás követendő: A kereskedésből, iparból s bérletből eredő nyeremény az utolsó 3 évi átlag szerint, vagy ha az üzlet s vállalat annyi éven át még nem állna fenn, annak megkezdésétől számíttatik ki; — ízeknél kiadásképen az épületek s felszerelések elhasználásán kívül levonhatók oly költségek is, melyek a kereskedéssel s iparral kapcsolatosak; le nem vonhatók tehát oly kiadások, melyeket az adózó háztartására, üzlete nagyobbitására s beruházására fordit. . Állandó fizetések teljes összegeikkel veendők fel. A fizetésből s nyugdíjból azon járulékok levonandók, melyek törvényes intézkedések alapján nyugdíj és özvegyi pénztárak javára fizetendők. Hivatalhoz kötött szállások s bér nélkül haszonélvezetre átengedett földek a helyi bérek arányában becsülendők meg; ha azonban a fizetés terhes, vagyis ha abban a hivatali állással összekötött kiadások megtérítése is foglaltatik, ez esetben a fizetésnek e czimü részlete a fizetésből levonandó. (31. §.) A kivetési összes miveletek fővezetése a pénzügyministert illeti, ki egyszersmind a becslő és kerületi bizottságok s elnökei eljárása ellen emelt panaszok fölött is határoz. (32. §.) A becslőbizottságnál alkalmazott elnökök s egyéb tisztviselők esküvel köteleztetnek .a vagyon s kereseti viszonyokról vett értesítések titkontartására, a bizottsági tagok pedig ugyanerre kézadással ünnepélyes fogadást (mittelst Handschlag Eidesstatt) tesznek. (33. §.) Azon adózó, ki felebbezésében jövedelmét tudva kevesebbre vallja, vagy pedig eltitkolja, birság alá esik, mely a megrövidítésnek kitett adó négyszeres összegéig terjedhet. A birság alkalmazása fölött, ha az adózó ezt, valamint a vizsgálati költséget is önkényt le nem fizeti, a bíróság határoz. Az elmarasztalt fél által a járásfőnök, vagy községi elöljáróság előtt e részben tett kötelező ígéret, a meg nem tartás esetében, bírói ítélet erejével bír. (34. §.) Az adókivetési költséget rendszerint az állam viseli; kivételnek van azonban helye, ha valamely adózónak felebbezése lényegben alaptalannak találtatik, ez esetben a tárgyalási költségeket ez tartozik megtéríteni. A bizottmányi tagok működésük tartamára az államkincstárból napidijat húznak. (35. §.) A kivetett adó havi részletekben minden hó 8 első napjáig a községi adószedőnél lefizetendő; az évi tartozás erejéig előfizetések is teljesíthetők. Beszedési dij fejében, melyből a kivetési mellékköltségek, pl. papírra, nyomtatványokra stb. tett kiadások is fedezendők, a befolyt adóösszegnek 3%-át meg nem haladó összeg állapítandó meg. (36. §.) A becslőbizottság által kirótt adónak lefizetését elhalasztani nem szabad, ha mindjárt az adótétel ellen a felebbezés bejelentetett is, sőt ez az esetleg mutatkozó többlet beszámításának fentartása mellett a meghatározott részletekben lefizetendő. — Az állandó fizetésekre kirótt osztályozott jövedelemadót azon pénztár, melynél a fizetések folyósítva vannak, levonhatja s rendeltetése helyére szállíthatja. Az év folyamában beálló jövedelemszaporodás vagy apadás a kivetett adó befizetésére befolyással nincsen. Csak azon esetben szállítható le az adó, ha az adózó igazolja, hogy megállapított összes jövedelme, egyes jövedelemforrások megszűnése folytán, több mint negyedrészszel megfogyott.